Az idő mindent megold. #

Gondoljatok bele: itt a neten az átlagnál értelmesebb, toleránsabb emberek társalognak. És még itt is annyi a hülye, hogy az valami rémálom. Próbáld meg ezek után a Józsi bácsinak, a kocsmában elmagyarázni, hogy ő ugyan olyan, sőt súlyosabb 'drogos', mint egy füvész. Reménytelen az egész. De az idő mindent megold. 20 év múlva, egy spangli mellett röhögünk majd az egészen. Index Fórum; Szerző: Robzon; Dátum: 1998/11/25

Nem is gondoltam, hogy neked kellene leírnod az ő érzéseit, véleményét. Az ő elmondására utaltam, ami persze adott esetben csak játék a gondolatokkal. Kitartás, az idő mindent megold, bár ez közhely, de igaz. Te, mondd, mennyi kapcsolatod volt már korábban? Úgy nagyságrendileg. Mert a korábbi kapcsolatok tapasztalatai sokat jelenthetnek egy ilyen eset feldolgozásában. Természetes, hogy most nagyon fáj. Index Fórum; Szerző: Xenike; Dátum: 1999/05/12

Bocsi a lényeg lemaradt. Na szóval: Bagojj, ha arra gondolok, hogy jó mikor vele vagyok, mikor fogom a kezét, hallom a nevetését, látom ( látni vélem ), hogy boldog talán velem, akkor azt kell mondanom, hogy a lányba vagyok szerelmes. Szerintem Ő is érzett valamit irántam, csak hát az exel sokkal több időt töltöttek együtt, ezért a kellemes emlékek nem engedték az érzést kibontakozni ( ezt szépen mondtam ). Petyus, igazad van abban, hogy az idő mindent megold csakhát az az idő k' szar, főleg ha azt hallom, hogy hiányzom neki, és az ex sem jön össze. Szerintem a te esetedben tényleg az a legrosszabb, hogy a lány nem tudja megbeszélni senkivel ( barátnők ) a problémát ezért saját magában viaskodik. Nálunk az a jó, hogy van egy barátnő akivel mindent meg tudnak beszélni, és a barátnő tanácsokkal tudja ellátni, meghallgatja és talán együtt sír vele. Esetleg ha leültetnéd a lányt a gép elé akkor itt a forum keretein bellül segíthetnénk neki. Zeuss Index Fórum; Szerző: Zeuss; Dátum: 1999/04/08

A legtöbb mai regénynek egyik fogyatékossága, hogy valami módon - talán a költészet példájára - nem kívánja érzékeltetni az idő hömpölygő folyását, alakító erejét. Pedig a regény az egyetlen művészi forma, amely képes erre. Tolsztoj Háború és béké - je túl a történésen és túl az emberábrázoláson, elsősorban az idő monumentális jelenlétének köszönheti hegyláncokkal rokon realitását. A mondás, hogy " az idő mindent megold ", más megfogalmazásban azt is jelenti, hogy van, amit csak az idő orvosolhat. Igaz ez? S ha igen, vajon mindig és minden esetben? Érdemes ezzel kapcsolatban szemügyre vennünk két olyan szó jelentését és szerepét, mely eleve föltételezi az idő beiktatását. Egyik ilyen szavunk a " türelem ". Digitális Irodalmi Akadémia; Cím: Publicisztikai írások; Szerző: Pilinszky János; Dátum: 1999

- Ez kérésnek is példátlan. Hátat fordítanak a lánynak, szájára törik a szó. Tétlenségre kárhoztatnak... Vizsgálgat sebész, idegorvos, urológus, s ugyanazt hajtogatja mind: " türelem, türelem ". Ezt ismételgeti az ágyszomszéd is: " az idő mindent megold ". Tétlenségre tanítanak, tűrésre, mint nagyanyám imádságai. A nagyvizit után várta, hogy jöjjön a rövid hajú orvos, és részletesen újramondjon mindent. Így szokta. Elmúlt dél, az ággyal szembeni falra rádőlt a délutáni nap. Digitális Irodalmi Akadémia; Cím: Hólepedő; Szerző: Dobos László; Dátum: 1979

Kissé kapatosan a bortól s fejfájósan a sok cigarettától lassan baktattam a sötét, néptelen utcán. Néhány vendég - a szövetkezeti elnök meg a tanító - másfelé igyekezett, hallottam fel-felhangzó nótázásukat. A kis házakban sehol nem égett fény. Köd szállhatott a völgyre, csípős, köhögtető volt a levegő. A mezőgazdászéknál jókat ettünk és ittunk - a felesége névnapját ünnepeltük -, pálinkával és borral koccintgattunk; szó esett a szövetkezeti meg falusi gondokról is, de mire a kártya előkerült, az elnök meg a házigazdám úgy vélekedett, hogy az idő mindent rendbe hoz, különben is illetlennek tartották megbontani a vígságot; kiosztottuk a lapokat; az asszonyok a díványra húzódtak, és jóízű trécselésbe fogtak, mi pedig igyekeztünk elnyerni egymás pénzét. E jókedvű társaságból kellemes hangulatban értem a kastélyba. Digitális Irodalmi Akadémia; Cím: Porcelán baba; Szerző: Szakonyi Károly; Dátum: 1967