Page - 70 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Volume 1

70 társaságok hagyományainak megfelel: addig a templomok mind szerkeze- tükben, mind díszítésükben az olasz bárok építés kifejezése módját tükröztetik vissza. Ezek legtöbbnyire egyhajós boltozott épületek, oldalukon azt a tetszős és a szentek tiszteletének igen kedvező elrendezést mutató kápolnákkal, mely Olaszországban már a XVI. század közepe óta uralkodott és onnét az egész katholikus világban elterjedt. Ez az elrendezés mindenekelőtt egy mentül tágasabb egységes szabad tért tart szem előtt, melyet többnyire dongaboltozat fog át. Az oldalkápolnák közfalai a boltozatnak erős táma- szokúi szolgálnak. A dongaboltozat a kápolnák fölött ablakok nyithatása végett boltüregeket kap; ott, hol ez ablakok a világosság egyedüli forrását teszik, a hatás igen megkapó. A kápolnák nyílásai, három-négy minden oldalon, pillérekkel vannak elválasztva, az ezekre fektetett párkányzaton nyugszik a boltozat. Külsőkép e templomoknak, ellentétben az egykorú világi épületekkel, kirekesztően az adja meg építési bélyegüket, hogy pilléreik a hozzájuk tartozó párkányzattal ritkán egy, többnyire két, sőt három sorban alkalmazvák egymás fölött; a tornyok is, ha a templomok szerkezetébe egy- általán föl vannak véve, több egymás fölött emelkedő pillérsorban építvék. Ezt a bélyeget Bécs egyházai közül, mint a legrégiebbeknek egyike, a skót benczések temploma (Schottenkirche) mutatja, mely 1590-ben kapta mostani alakját. Valamivel újabb korú a Szent-Anna temploma, melyet II. Ferdinánd császár a kolostorral együtt a Jézus-társaságnak adatott. Az Anna-templom kicsiny, de márványnyal van díszítve és a leírt elrendezést igen tisztán mutatja. E csoport főemléke azonban a II. Ferdinánd császártól 1628-ban alapított ú. n. egyetemi és jezsuita templom, melyet mind nagysága, mind anyagának drágasága igen kiválóvá tesz. Itt is négy-négy kápolna van a hajó két oldalán. Gazdag díszítése azonban csak 1700-ból való és az olasz Del Pozzo András atya műve. A hajó mennyezete nem egyfolytában menő dongaboltozat, mert a kápolnák pilléreinek megfelelő hevederívek tagokra osztják a boltozatot. Pozzo atya egyesítette az első két boltjármot és itt oly látszatos architektúrát alkotott, melyet a belépő magasan felnyúló kupolának néz. A kápolnák tágas ívnyílásaiba Pozzo, a római fürdőknek egy motí- vumát követve, két-két oszlopot állított, melyeknek párkányzata ívváll magasságban húzódik a nyíláson keresztül. (Képét lásd a 36. lapon.) Bécs többi templomainak építésmódja többé-kevésbbé a mondott pél- dákat követi, de anyagának értékességére és belsejének jó hatására nézve egyikök sem ér föl az egyetemi templommal. A szebb épületek közé tartozik