Page - 210 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Volume 1

210 sége öltött testet. Az élességet is, melytől a bécsi lélek nem idegen s mely első sorban mint viccz nyilatkozik, a legszeretetreméltóbb módon képviseli. Minden, a mi jó osztrák és jó bécsi, mintha magával és a világgal egykissé elégedetlen volna. Az igazi bécsi költők, Raimund, és még inkább Grill- parzer és Bauernfeld, elégedetlenek a magok korával és hazájokkal, tele vannak metsző szókkal és megjegyzésekkel, és mégis testtel, lélekkel oda- valók, azon kivül élni sem képesek, noha élesen ostorozzák, a mit gyöngéden szeretnek. Valentinban is van valami élesség. Mint szegény asztalos, a ki keservesen tartja fönn magát s hozzátartozóit, külvárosi színezetű, mint egyáltalán Raimund egész költészete. Nyers, de jószívű; szavaiban oly válo- gatós, hogy, midőn legkisebb fia felől tudakozódnak tőle, szabadszájúságának ne-továbbja mindössze eme szemérmetes szavakban tör ki: „Szeszélyem legifjabb magzata". Az ember nem hinné, hogy ez a tiszta, szemérmes lélek közvetve a Hanswurst ivadéka. Valentin mint cseléd kezdi, mint mester- ember végzi a dolgát. Leveti a Hanswurstot és felölti magára a polgárt. Raimund fantáziájában ment végbe ez a jelentős átalakulás. Virágzó kora volt az a népszínműnek és népies drámai művészetnek, midőn Raimund maga játszott a saját alkotásaiban, e töprengő, kedélyes, élezés ember, és mellette Krones Teréz, a külvárosi színpad ama tündére, ki, mint Elszler Fanni más téren, a bécsi báj képviselője vala. Nestroy János Raimund után következett, de ő már egészen más volt az ő nyers realizmusával és metsző humorával, mint elődje. Kíméletlen gúny és dúló szellem volt ebben az emberben, a mely elég erősen nyilatkozott benne mint íróban, de még erősebben mint színészben. Nestroy János és Scholz Venczel mintha megosztoztak volna a Hanswurst örökén: minden élessége és fürgesége Nestroyra maradt, minden terjengés és kényelmetesség a Scholzé lett. Nestroynak minden sikert ki kelle küzdenie; Scholz Venczel, a ki megingathatatlanúl a Werther-jelmezt viselte (kék frakk és sárga nadrág), már a puszta megjelenésével győzött. A magas, sovány Nestroy meg az alacsony, vaskos Scholz hasonlíthatatlan komikus-pár volt. Scholz a símúlékony, a szenvedő, Nestroy a cselekvő, a támadó komikum kép- viselője volt. Scholzczal, az isteni filiszterrel szemben állt Sansquartier- Nestroy, a ki mindent, a való életet és a költészet eszményi életét egyaránt kérlelhetetlenül ízekre szedte. Nestroy Párisból szerezte darabjait. Elővette a franczia vázat, s a mesét helyi színűvé téve, beaggatta a maga tréfáival és élczeivel. Mint a görög komédia-író a parabazisban, időnként ő is