Page - 15 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Volume 2

9 osztályát igyekeztek erősíteni, mely a kereskedésnek közvetítése, mesterségek űzése által az ifjú városnak főeleme volt. Német kereskedőket és kézműve- seket törekedtek rábírni, hogy itt állandóan megtelepedjenek s Bécs ez által, kedvező fekvése segítségével, hatalmas lánczszemévé lőn a Kelet és Európa nyugoti része közti kereskedelmi forgalomnak. Ez okból nyertek mindenek- előtt a regensburgi kereskedők jogokat és szabadalmakat kereskedésük és személyes biztonságuk védelmére, s a flandriai festők bécsi polgárjogot. VI. Lipót csakhamar ez után Bécsnek magának is megadta a megállítási szabadalmat, melynek értelmében mindazok a kereskedők, kik országaiba jöttek, kényszerítve voltak árúikat itt rakni le, s csupán polgároknak adni cl. II. Frigyes herczeg a polgárok fő kereseti ágának, a bortermelésnek, előmozdítása végett megtiltá a magyar borok be- hozatalát, s a zárdáknak csak mérsékelt arányban engedte meg boraik kimérését. A belföldi ipar fejlesztése érdekében a kézművesek, kik a város területén letelepedtek, személy- és vagyonbiz- tonságot nyertek. Ilyetén módon fektetek le a Babenbergek az itt lakó nemesek, egyháziak és szolgák mellett az új városi község alapját, mely a telek- és háztulajdonosokban, a kereskedőkben Becs város legrégibb pecsétje. és iparosokban nyerte kifejlődését, kik irásba foglalt előjogaik oltalma alatt hatalmas polgári osztálylyá erősödtek. Bécs polgárainak már az 1198-ik évben külön törvénykezésök volt. A legbölcsebb és legtekintélyesebb polgárok gyakorolták a felügyeletet a piacz és az idegen kereskedőkkel folytatott üzlet, valamint az oltalmat a város tekintélyét és hasznát érintő minden ügyek fölött. VI. Lipót herczeg 122l-ben a polgároknak új városi alkotmányt adott; II. Frigyes császár, II. Frigyes herczeg kiközösítése után, kibővíté a város szabadal- mait, Bécset közvetlen birodalmi kötelékbe vevé, lakosai mindenikének szabaddá teve személyét, s megadta a polgároknak a jogot, hogy a Szent Istvánról nevezett iskola tanítóit ők ajánlják kinevezésre. Az utolsó Baben- bergi, a császárral történt kibékülése után, atyja városi statutumát még néhány kedvezménynyel bővítve, újra érvénybe helyezé s a zsidóknak a város keresztény lakosaihoz való viszonyát szabályozá. A jelzett körülmények folytán a város kiterjedése is növekedett. Kelet felé előmozdítá a terjeszkedést a Szent István templom fölépítése, az idegen o. 2