Page - 46 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Volume 2

40 Csak II. József talált egyházi reformjai számára kedvezőbb talajra. Azt, hogy a szerzetrendek valamennyije, úgyszintén a szemlélődő életet folytató kolostorok legtöbbje eltöröltetett, hogy a föloszlatott zárdák és szerzetrendek vagyona a lelkészek állásának javítására, iskolákra és szegény- házakra fordíttatott, valamint hogy a kolostori épületek egy része lebon- tatott abból a czélból, hogy helyén polgári lakóházak épüljenek, a lakosság túlnyomó nagy része élénk örömmel fogadta. Ep oly meleg elismeréssel találkozott a plébániák új beosztása, a temetők kihelyezése a belterület határvonalán kivúlre és a türelmi pátens, mely a protestánsoknak szabad vallásgyakorlatot és két imaház fölállítását, az egyesült és nem-egyesúlt görögöknek nyilvános isteni tisztelet tartását engedte meg. A vallási türelem e jelei mellett a zsidók elleni előítéletek is gyöngültek. Nem talált ellenzésre, hogy itt tartózkodásuk tekintetében könnyebbítésekben részesüljenek s hogy a kórházak és temetők igazgatá- sában magokat testületileg választott hitsorsosaikkal képviseltessék. Szabad- ságot nyertek a városban egy zsinagógát és egy iskolát építeni. Minél inkább törekedtek oly államférfiak, mint Savoyai Eugen, a birodalom jóllétének előmozdítására, annál inkább nyilvánvalóvá lett, hogy reformokra a közoktatás és nevelés terén is szükség van. Németországból, Németalföldről és Olaszországból származó tudósokat látunk a tanrend újjáalkotásának munkájában és a tudományos búvárlatokban fáradozni. Miután VI. Károly a jezsuitáknak az egyetem bölcsészeti és theologiai tanfolyamaira gyakorolt hatását korlátozta: az egyetem tanszékei Mária Terézia reformjai által a tudományok minden ágának ápolása és fejlődése, különösen a bölcsészet, a természeti tudományok, a jog és a német irodalom tárgyai számára is hozzáférhetőbbekké lettek. A császárnő az egyetem magas hivatásának megfclelőleg a főiskola számára egy új, művészileg alkotott épületet emeltetett. II. József császár az előadások egynémelyi- kénél a német nyelv használatát rendelte el s az egyetem jogi karát kiválóan az állami hivatalokra készülők előkészítő iskolájának jellegével ruházta föl. A főiskola tudományos hivatása csak I. Ferencz császár alatt és pedig az által szenvedett korlátozást, hogy a bölcsészeti tanfolyamokon a tudományos kérdéseknek tárgyalása oly iratokban és nyomtatványokban, melyeket az állam az ifjúság gondolkozása irányára aggodalmat keltőknek vélt, ki lett zárva. Mária Terézia a gymnasiumoknak új tanterveket szabott, melyeknek czélja a latin nyelvnek alaposabb művelése volt. I. Lipót