Page - 58 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Volume 2

52 De, minthogy a császár c fenkölt szándékainak rögtöni megvalósítása nagy akadályokba ütközött, a márcziusi alkotmányt visszavonták. Csak 186o-ban engedélyezett I. Ferencz József császár újólag alkotmányos jogokat népeinek. Kibocsátotta az októberi diplomát (1860) s nem sokára rá kiadta a februári alkotmányt (1861). Hat évvel később pedig megköt- tetett Magyarországgal a kiegyezés, melynek következése az állam dualisz- tikus alakúlása lett. Bécs, mint birodalmi fő- és székváros, nagyszerű, háborúk és gazda- sági válságok által csak rövid időközökre megszakított lendületet vőn, középpontja lett Ausztria boldogúlására irányzott minden törekvésnek, valamint azon szellemi és anyagi erőfeszítésnek, mely a modern műveltség valamennyi terén a haladás elvének hódol. Székhelye lett a birodalom képviselőinek, kik az alkotmányt szabad szellemben, széles alapon kifej- lesztették s a birodalom oltalmára és boldogúlására üdvös új törvényeket hoztak. A császár rendeletére leomlott a régi váröv, mely a belvárost az elővárosoktól elválasztá s a bástyák, a várost körítő árkok és a vártér helyén újabb városrész emelkedett egy középpontból sugár alakban kifutó fő közlekedési vonalakkal, a körúttal (Ring) és a teherszállító úttal. Csak- hamar beépültek az egykori külvárosoknak eddig pusztán heverő telkei s a külső városrészekben az építés még gyorsabb lépésekkel haladt, oly tekintélyes községekké növesztve azokat, hogy most a fővárostól csak a sáncztöltés által választvák el. Hogy pedig a város egyes előrészei az árvízveszély ellen biztosítva legyenek s hogy a kereskedelmi forgalom vízi útja jobban kihasználtathassék, a Duna folyam szabályozásnak lőn alávetve s annak főmedre a városhoz közelebb hozatott és szilárd hidakkal lőn ellátva. Egy újabb községi szervezet a polgároknak teljes szabadságot s terje- delmes önrendelkezési jogot adott a község igazgatását érdeklő minden ügyekben. A magát önérzetében emelve érző község, fölismerve egy fölvi- rágzó nagyváros fokozott szükségleteit, jelentékeny áldozatkészséggel tette meg a közlekedés, az egészségügy és a lakosság közbátorsága, továbbá a betegápolás és szegényügy s a közélelmezés javítására czélzó intézke- déseket. Szélesbíttette az utczákat, javította a csatornahálózatot és köve- zetet, kiépítette a császár és Hoyos gróf nagylelkűsége által támogatott forrásvízvezetéket, emeltetett egy olyan városházát, mely minden más köz- épületet messze fölülmúl nagyszerűségével, állíttatott új hivatali épületeket