Page - 286 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Volume 2

280 aranyozták, s az aranyozás szépsége és tisztasága világhírűekké tette azokat. Az aranyozás kapcsolatban volt az úri lakásoknak akkor dívó világos díszí- tésével, melyben a fehér és a vörös szín uralkodott, az előbbit a falakon és a mennyezeten, az utóbbit a bútorokon és a függönyökön alkalmazták. Most azonban a lakások díszítésének egész jelleme megváltozott; a homályosabb és megtört színek jutottak uralomra, s mellettök az új, ragyogó arany nagyon rikító hatású volt. Ehhez mérten tehát meg kellett változnia a bécsi bronznak. A franczia ipar ekkor már készített bronz tárgyakat barna és zöld patinával különféle árnyalatokban, s ezekhez csatolta még a halavány sárgaréz bronzot, mely inkább összhangban volt a lakások újabb díszítésével. Ezt utánozták a bécsi bronz múvek is az aranyozás mellett, mely tökéletes- ségével ki is vívott magának bizonyos helyet. El kell ismernünk, hogy ezen újításban a bécsi bronz nem volt eredeti; művészi alakítás tekintetében azonban az eredetiséget nem tagadhatjuk meg tőle. Míg a párisiak, mint ízlés dolgában átalán szokásuk, egészen kényük szerint jártak el, s a mint a körülmények szerint kezök ügyébe esett, bármely idő formai elemeit és művészetét fölhasználták: a bécsiek minden tárgynál szigorúbban és kizárólagosabban ragaszkodtak a renaissance-for- mákhoz, talán nagyon is szigorúan, a mennyiben ama tárgyakat építészek tervezték, s hiányzott belőlök a föltalálás és a forma szabadsága. Legújabb időben kezdik már ezt is elsajátítani, s olyan eredetiségre tesznek szert vele, melynél fogva a bécsi bronz müveket másoktól könnyű megkülönböztetni. A mint formájuk szabadabbá vált, díszítményük is gazdagabb kifejlődést ért el, s lassankint megtanúlták a bronz tárgyakat az annyira megfelelő zománczczal díszíteni. A zománcz, a díszítés ezen nemes technikája, szintén azon művészetek közé tartozik, melyek feledésbe merültek volt, s melyeket a művészi ipar újjá alakúlása ismét fölelevenített, de nem egyedül csak Bécsben és nem is épen eredeti módon. Mindazáltal Bécs művészi iparáról szólva, a zománczot nem mellőzhetjük. A francziák a zománczczal különösen a bronz tárgyakat szeretik díszíteni. Ámbár Bécsben is gyakorolják a díszítés ezen nemét úgy a rekeszes (cloisonné), mint a beágyazott (champlevé) zománcz technikájában, de mégis inkább ötvösműveket díszítenek zománczczal, s ezek közül kivált azokat, melyek egyházi czélokra szolgálnak. A zománcz ezen alkalmazásában kétféle eljárást követnek, s pedig vagy a késő közép-kor módja szerint médaillon betétek kidomborított ezüst alapját áttetsző zománczczal borítják,