Page - 295 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Volume 2

289 is uralkodó helyzetet foglalt el. Bécsnek ezen gazdasági hatalma nem sokára a Vaskapun is túl terjedt, és eljött az az idő, midőn az osztrák kereskedelem a Keleten elérte legnagyobb jelentőségét. Es midőn végre napjainkban a régi város sánczövének nyomása alól megszabadult, midőn a természet által nyújtott forgalmi eszközök helyébe emberi kéz alkotott újakat, Bécs újólag csomópontjává lett azon fonálnak, mely a művelt nyugotot a kelettel és a monarchia minden részének gazda- sági forgalmát egymással összefűzi. így áll előttünk Bécsnek évszázadok története által bizonyított gazda- sági jelentősége, oly jelentőség, melynek fejlődése bizonyos időszakokban változásoknak lehet ugyan alávetve, de megrendíthetetlen természetes alapon nyugszik és állandó fennállásának biztosítékát önmagában hordja. A nagyvárosok virágzását gyakran népességöknek többé vagy kevésbbé gyors növekedése szerint szokták megítélni; ha korábbi időkre tekintünk vissza, Bécsre nézve e tekintetben rendkívül kedvező tüneteket észlelhetünk. Piccolomini Aeneas Sylviusnak azon általános megjegyzésében, hogy Bécs városának a XV. század közepén 50.000 lakosa volt, méltán kételkedhetünk ugyan, de megbízhatók a múlt század közepe óta megejtett népszámlálások eredményei, a melyek szerint Bécs 1754-ben 175.460 lakossal bírt. A XIX. század elején már 231.049, 1840-ben 356.869, 1851-ben 431.147 lakost vettek számba. A város kibővítése is igen nagy mértékű népességszaporú- latot hozott létre, mert 1864-ben 550.241, 1880-ban 704.756 és 1883-ban 750.000 volt a lakosok száma. A vámvonalon kivűli helységekkel együtt, melyek Bécsnek kiegészítő alkotó részeit képezik, 1884-ben már 1,100.000 lélekre rúgott a népesség. Azon csekélyebb népességi szaporúlat, mely Európa egyéb nagy városaihoz viszonyítva Bécsben az utolsó évtized alatt észlelhető volt, főleg akként magyarázható meg, hogy e főváros legújabban nem annyira a síkföld rovására és idegen elemek fölszivása által, mint inkább belsőleg, saját, — igaz a monarchiának mindenféle néptörzse tarka keve- rékéből álló — népességéből nyerte a szaporúlatot. Ha e jelenség egy részt nem látszik is örvendetesnek, mivel a nagy városok hatalmát és tekintélyét legtöbbször a számokból szokták megítélni: más felől azt mutatja, hogy Bécs, több európai versenytársával ellentétben nem veszélyezteti a vidéket azzal, hogy a mezőgazdaság és egyéb foglalkozáshoz megkívántató munka- erőt túlságos nagy mértékben vonja el tőle, és a szaporúlat minősége Bécs lakosságának erejére és gazdasági jólétére enged következtetni. Bécs lakos- o. 37