Page - 316 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Volume 2

310 szerek közt, melyeknek Bécsben igen sokféle fajait készítették, különösen a czitera volt az, melyet egy jeles czitera-művész és nem kevésbbé ügyes iparos a húrok számának szaporítása és a quint-rendszer alkalmazása által eredeti kezdetleges alakjából tökéletes hangszerré változtatott át. Ugyancsak osztrák találmány a physharmonika, és az abból kifejlett harmoniumot Bécsben csakhamar kitűnően készítették, és készítik most is. Nemkülönben világkereskedelmi jelentőségre emelte egy fáradhatatlan iparos a kézi- vagy húzó-, meg a fúvóharmonikát, mely iparczikkben még ma is Bécsé a kétség- telen elsőség. A fuvóhangszerek tekintetében nagy számú találmánynyal és tökéletesítéssel dicsekedhetik Ausztria, és ezeknél is Bécs játszotta a vezérszerepet. A zongoragyártás Bécsben már közel egy évszázad óta nagy jelentő- ségű, mert már 1795-ben három nagy hírű mester munkálkodott e téren. A bécsi zongoragyártásnak e történeti jogosultsággal bíró nagy jelentősége ma is megvan, daczára annak, hogy állhatatosan a kézi ipar mellett maradt, és hogy ez által állása tetemesen megnehezíttetett a külföld versenyével szemben, melynek a zongora egyes részeinek géppel való előállítása nagy elsőbbségére van. A bécsi hangszer-iparnak több külön vívmányát lehetne e helyütt fölemlíteni, példáúl az aczél zongora-húrokat, melyek még a híres londoni Broadwood részére is innen szállíttatnak; de e rövid rajz is eléggé mutatja, hogy a zene művelése az iparra serkentő és fejlesztő hatással volt; a zenészeknek az iparral szemben támasztott követelései nemcsak teljesen kielégíttettek, de az ipar oly találmányokat is szolgáltatott, a melyek a gyakorló zenészeknek hasznára váltak. De nemcsak a zeneművészet teremtett az ipar terén új és hálás irányokat, hanem a képzőművészet minden ága is hatással volt a bécsi ipar fejlődésére. Noha a bécsi munkás kellő kézi ügyességgel bírt, noha a kis és nagy iparosok kiváló műszaki fölfogást tanúsítottak és így meg voltak adva a tökéletes alkotás előföltételei, mégis a külföld hatott oda, hogy az iparos az alak, szín és díszlet jelentőségét fölismerje, hogy a gyártmányok külsejének becsét fontos dolognak tartsa, és hogy végre ennek előtérbe helyezését főfeladatának tekintse. A város falainak lerombolásával kezdődő építkezési időszak alatt nagyon sok, addig elrejtett művészi erő szabadúlt meg bilincseitől. Az építészet és szolgálatra kész ikertestvérei: a szobrászat és festészet számára a tevékenységnek új tere nyílt meg és az általa szolgálatba fogadott ipar,