Page - 403 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

403 semmi belátást nem tanúsítottak a török hatalom részerői fenyegető veszély iránt. Valamint az előbbi birodalmi gyűlések, úgy a Miksától Augsburgba összehívott utolsó birodalmi gyűlés is a nélkül oszlott el, hogy valami említésre méltó óvó intézkedést tett volna. Levert hangúlatban vonúlt ki a császár a városból, és nem sokára (1510 jan. 12) meghalt Welsben, utolsó perczében is háza javára gondolva. Miksa a közép- és újkor határán áll. Sok tette a középkorra emlékeztet ugyan s ennyiben joggal nevezik őt az „utolsó lovagu-nak; de más tekin- tetekben egészen kora színvonalán állott, tele belátó értelemmel nemcsak a szellemi mozgalmak, hanem korának politikai szükségei iránt is. A német birodalomban ugyan nem egészen váltotta be a trónra emel- tetésekor tőle várt gyökeres reformokra vonatkozó reményeket; de ebben nem pusztán ő a hibás; nem kevés részben hibásak voltak a választó fejedelmek, kiknek legalább a többsége nem annyira a meglevő bajok elhárítására, mint inkább arra törekedett, hogy saját hatalmát gyarapítsa, a császárét pedig folyton csökkentse. Mindazáltal a birodalmi béke beho- zatala, a birodalmi kamarai törvényszék fölállítása és a birodalomnak kerületekre fölosztása mégis jelentékeny haladás jelei a korábbi idők álla- potaihoz képest. Hogy a belrcformok létesítése nem a Miksa képességén múlt, megmutatta örökös tartományaiban, melyeket atyja a cillii örökséggel, ő maga a görczi örökség maradványával gyarapított, s melyeken ő atyja halála után s háza tiroli ágának kihalta után egyedül uralkodott. Miksa az első osztrák fejedelem, ki háza hatalmának eddig laza össze- függésű különböző alkotó részeit egy állammá egyesíteni s a szabályszerű közigazgatás alapjait megteremteni igyekezett. E czélból az osztrák örökös tartományok három nagyobb csoportba — Alsó-, Felső- és Elő-Ausztria — egyesíttettek s minden csoportban saját kormányzóság lépett életbe, melynek az országos fejedelem nevében kellett az alája rendelt tartományokat kormá- nyoznia. Alsó-Ausztriához tartoztak: Ennsen fölüli és alúli Ausztria, Stiria, Karinthia és Krajna; Felső-Ausztriához: Tirol, az egykori görczi birtokok nagyobb része, Vorarlberg s a keleti Svábföld többi területei; Elő-Ausztriához számíttattak : az elzászi Rheingau és a Fekete-Erdőbeli osztrák birtokok. Ekkor már a rendek is kiváló helyet nyertek az állami életben, a mennyiben az országos fejedelem sok esetben — főleg háború idején — kénytelen volt azok beleegyezésével tenni szert pénzre és csapatokra. Figyelemre méltó, hogy Miksa a rendek állását is szervezni igyekezett, a mennyiben, hogy 51*