Page - 408 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

408 el ezélját. Mindkét birodalomban ugyanis a nemzet fenntartott választási joga és hatalmas vetélytársak tekintélye állottak vele szemben. A mi közelebbről Csehországot illeti, itt a választási joggal, — a mint azt a rendek a kormányzó trónra emelése óta tényleg gyakorolták, — s továbbá más fejedelmeknek, nevezetesen a bajor berezegnek trónkövetelé- sével nem annyira Ferdinánd tulajdonképeni joga, sem a Frigyes császár és György király közt egykor (1462) kötött örökségi szerződés, melyre Ferdinánd is hivatkozott, mint inkább nejének, Annának, IV. Károly Csehország számára kiadott arany-bulláján alapuló joga állott szemben. S bárha Ferdinánd nem ennek a jognak, hanem, a mint egy erről kiállított felséglevélben határozottan ki kellett jelentenie, csupán a szabad válasz- tásnak köszönhette a trónra jutását, mindamellett e ténynek a rendek azon kijelentése folytán, hogy a Luxemburgiak számára az arany bullában megállapított örökösödési jog a Habsburg-házra nézve is elösmertetett, semmi következménye sem lett. A rendek végtére azon követelésről is lemondtak az uralkodó király fiának javára, hogy a király életében senki utódul nem választható, sem meg nem koronázható. Sőt, midőn a prágai nagy tűzvész (1541) az országos jogok régi feljegyzéseit (Landtafel) is meg- semmisítette, az űj összeírást arra használta fel Ferdinánd, hogy a rendek megegyezésével a korábbi választási okiratot oly módon változtassa meg, hogy bár ő reá nézve a szabad választás útján való trónra jutás most is elis- mertetett, Anna királynőt világosan „a királyság örökösnőjétó-nek nevezték. A cseh korona megszerzésénél végtelenül nehezebb volt a magyar korona megszerzése. Noha megvoltak a soproni (1463) és a pozsonyi (1491) habsburg-magyar szerződések, noha a királyi családok 1515-ben Bécsben megújították rokonsági összeköttetéseiket, Magyarországon mégis volt egy nemzeti párt, mely csak magyart nyilvánított választhatónak, s szemeit már rég Szapolyai János erdélyi vajdára vetette. Szapolyait párt- hívei már 1526 nov. 10-én Székes-Fehérváron ki is kiáltották királylyá. Ezzel szemben a pozsonyi országgyűlés (1526 decz. 17) Ferdinándot is megválasztotta. Ferdinánd itt is, mint Csehországban, a nemzet választási jogával szemben örökösödési jogát hangoztatta, s pedig annyival határo- zottabban, mert e tekintetben az engedékenység bizonyos módon a már előtte megválasztott s megkoronázott Szapolyai elismerését is magában foglalta volna. Mindazáltal Ferdinánd trónra jutását Magyarországon is csak a szabad választásnak köszönte s nem valami megelőző szerződéseknek,