Page - 415 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

415 török birodalomban megtelepült szlávok, sőt a törökök közt is. De egyszer- smind azt sem lehet tagadni, hogy a tiszta meggyőződés épen nem volt mindenütt a döntő, sőt például a nemességnél az új tan azért is talált oly zajos visszhangra, mivel kilátást nyújtott az egyházi javak bevonására, a földesúri jogoknak az addig érvényben levő egyházi jogok rovására való kiterjesztésére s a rendi hatalomnak a fejedelmi jogok kárára való megerő- sítésére, kivált minthogy a nemességnek a politikai kívánalmakkal karöltve járó panaszait a népszerűség nimbusza vette körül. Ferdinánd tudta jól, hogy új idő következett be, s hogy azzal egyszers- mind az állami élet új alakúlásának a szüksége is beállott. Az a törekvése, hogy az új szabású állam eme szükségletének megfeleljen s a középkorias hűbéri állapotokba a fejedelmi souverenitás elemeit bevigye, természetesen az ez által közelebbről érdekelt rendeknél ellenállásra talált; de épen ennek a rendi ellenzéknek a legyőzése, mely neki először Ausztriában, azután Tirolban, végre Csehországban sikerült, lényegesen megkönnyítette feladata betöltését. Mint nagy atyja, Miksa, Ferdinánd is abból indúlt ki, hogy a különböző tartományokat egy állami egészszé olvaszsza össze. Ezért, mihelyt ő az osztrák örökös tartományoknak egyedüli birtokába jutott, a nagyatyjánál talált intézményeket — nevezetesen az udvari tanácsot, mint legfelsőbb igazságügyi — és az általános udvari kamarát, mint legfelsőbb pénzügyi hatóságot, lényegileg ismét helyre állította. Épen így ő alatta is fenntartattak a Miksától rendelt kormányszékek Alsó-, Felső- és Elő-Ausztriára. A birodalomból való felebbezésekre, melyek felett Ferdinánd római királylyá való választása óta egy ideig az osztrák udvari tanács döntött, 1559-ben külön birodalmi udvari tanács, az összes hadügyekre 1556-ik udvari hadi tanács állíttatott. Fontosságra nézve felülhaladta a nevezett intézményeket a titkos tanács, mely bizonyos tekintetben az osztrák minisztérium legrégibb alakjának tekinthető; ez a legkiválóbb méltóságokból és más tanácsosokból állott; a tagok száma nem volt szigorúan meghatározva, s azt a testületet képezte, melylyel Ferdinánd úgy külpolitikai, mint belkormányzati ügyekben tanácskozott. A határozatok kiállítása az általános udvari kanczellária dolga volt, mely ismét több osztályra oszlott. Az udvari tanács, az udvari kamara és az udvari kanczellária alkották a régi osztrák örökös tartományok számára a középponti hatóságokat. Ellenben Magyarországnak és Csehországnak külön alkotmányaik voltak s az osztrák tartományokkal csak personal unió által voltak összekapcsolva. Magyarországban, mint Csehországban, az ottani