Page - 418 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

418 mint magasztos látományt látott, neki csak a császári korona birtoka hiány- zott. De a császári korona testvérének fejét ékesíté és ö maga, mint római király, annak az utódjául volt a birodalomban kijelölve. Az, hogy egykor, Ferdinánd halála után, a német korona az ó fiára fog-e átszállani, hosszú időn keresztül felettébb kétséges volt. V. Károly kivánta, hogy fia Fülöp, mint római király, Ferdinánd utódjává választassék; ebbe Ferdinánd s leg- idősebb fia, Miksa, bárha nehéz szívvel, beleegyeztek. Ezzel még bizony- talanabbá lett, vájjon a császári korona egykor a Habsburg-ház német, vagy spanyol ágára szálljon-e, vájjon a német birodalom összeköttetése a spanyol monarchiával fennálljon-e tovább, vagy ne. Károly szándékát azonban Francziaország és a protestánsok meghiúsították. Oly sajátságosan alakúltak a viszonyok, hogy Ferdinánd a nélkül, hogy a protestáns fejedelmekkel szövetségben állott volna, mégis ezek győzelmében egyszersmind saját ügyének a győzelmét volt kénytelen látni. A mint Károly elhatározta, hogy Németországot testvérének engedi át, lemondott egyszersmind arról is, hogy Fülöp Ferdinándnak utóda legyen a birodalomban; Károly leköszönése után (1558) Ferdinánd császárrá koronáztatott. Ferdinánd még megélte azt is, hogy a kezében fekvő hatalom csaknem egész teljességében fiára, Miksára, szállott át, minthogy ez a birodalomban ép úgy, mint Csehországban és Magyarországban is utódjáúl választatott. Csak a régi habsburgi törzstarto- mányokra vonatkozólag történt kivétel. Ezek nem mentek át mind együtt a Miksa kezébe, hanem az e tekintetben érvényes házi törvények szerint még egyszer felosztattak, és pedig úgy, hogy a legöregebb fiúnak, II. Miksá- nak, Enns alatti s feletti Ausztria, a második fiúnak, Ferdinándnak, Tirol és a Vorlandok, a legifjabbnak, Károlynak, Stiria, Karinthia, Krajna és Görcz jutott, úgy azonban, hogy Miksa, mint legöregebb, bizonyos nemű fensőséget gyakorolt a testvérei fölött. Ferdinánd nem ismerte fel a veszélyt, mely családja hatalmi állására nézve az öröklött birtokok szétosztásában rejlett. 1543-iki végrendeletében, mely egy régibbnek, az 1532-ikinek a helyébe lépett, határozottan inti fiait, hogy országait „mint meg nem osztozott testvérek" kormányozzák. Hogy aztán 1554-ben kelt utolsó végrendeletében e gondolatát elejtette s a szokásjog szerinti felosztásra visszatért, erre ót az a meggyőződés bírhatta, hogy épen ez által segítette elő legjobban a különböző érzelmű és tehetségű testvérek közt az egyet- értést. Nem tekintve azt, hogy ez a felosztás az osztrák állameszmére nézve határozott hátralépést jelent, kivált Ausztria fóherczegség, mely Miksának