Page - 423 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

423 Egy fénysugár volt e sötét korban, hogy minden egyenetlenség daczára, épen e harczokban, a kereszténység összetartásának eszméje elsó ízben tündöklött fel. Mint már előbb Bécs megerősítésére nemcsak az osztrák rendek, hanem a birodalmi fejedelmek is, a Fugger és Pitti házak (Florenczben) adóztak : úgy II. Miksa császár a győri táborban a saját országainak csapatai s a birodalomból való zászlóaljak mellett a franczia nemesség virágát s az olasz fejedelmek csapatait is szemlélhette. Ettől fogva feltarthatatlanúl sietett is romlása felé az ozmán birodalom, bárha egyelőre ez még nem lett is nyilvánságossá. Míg a dicső Habsburg-fi, Don Juan d' Austria, Lepantónál a törökök tengeri hatalmát zúzta szét, addig szárazföldi hatalmuknak is erős gát vettetett a katonai végvidék szerve- zésével, melynek első teremtőjéúl ausztriai Károly főherczeg, — ez az „új Liutpold őrgróf" — tekinthető. II. Miksa alatt kezdtek a Habsburgok a lengyel korona után törekedni, mire a Jagellók férfiágának a kihalása nyújtott alkalmat. Ez volt az első eset, hogy e birodalom földjén a franczia és Habsburg házak erejüket össze- mérték. A császár-fi, Ernő főherczeg, az osztrák párt jelöltje, a választási harczban szerencsésebb versenytársa, Anjou Henrik által legyőzetett s mikor ennek szökése után a trónt újra betöltötték, Miksát ugyan a maga pártja megválasztotta, de az ellenpártiaktól az erdélyi fejedelem, Báthory István, tétetett ellenkirálylyá. A két választott király közti háború kitörését a császár halála akadályozta meg. Báthory megtartotta a trónt. Egy későbbi kísérlete Miksának, a „Hoch- und Deutschmeisteru-nek, kit István halála után az osztrák párt a lengyel trónra meghívott, ennek fogságával és a Rudolf császártól a svéd trónkereső Zsigmond javára kötött beuthen-i szerződéssel végződött. II. Miksa 1576 okt. 12. halt meg Regensburgban, kevéssel fiának Rudolfnak, a ki Ausztriában, Csehországban és Magyarországban neki utóda lett, római-német királylyá választatása után. Miksa császár oly korban neveltetett, mikor a vallási tanok felett vitáztak, alkudoztak s a vélekedések zűrzavarából csak lassanként váltak ki az egyes felekezetek. II. Rudolf ifjúsága ellenben abba az időbe esett, mikor már a kath. egyház tanait tisztázta s többé nem kiegyenlítésre, hanem ellenfeleinek meghódoltatására törekedett. Míg tehát Miksa a kétkedés szellemében nőtt fel, addig fia az új és határozott irány szolgálatában nevel- tetett. Miksa halála fordűlópontot jelöl, a mennyiben lassankint kitörésre jutott az ellenreformatio általános irányzata, mely azután a kormányköröknél