Page - 440 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

440 A fölkelők hatalmukba ejtettek magát a kormányhatalmat, fölszereltek egy rendi hadsereget, melynek élére gr. Thurn Mátyás Henrik, a fölkelés főindítója állott, s szolgálatukba fogadták azon idő legjelentékenyebb zsoldos vezéreinek egyikét, gr. Mansfeld Ernőt. Már egyezkedtek a csehek a pfalczi választófejedelemmel koronájuk elfogadása iránt; már Morvaország, Szilézia és Felső-Ausztria csatlakoztak a fölkeléshez; már közeledett gr. Thurn egy sereggel Bécs falaihoz, s Belső-Ausztriában és Magyarországban is forrongtak, mikor Alsó-Ausztria protestáns tagjai, Starhemberg Jakab Pál vezetése alatt a várpalotában megjelentek s Ferdinándtól fenyegetések közt követelték, hogy kívánataikat teljesítse. Úgy látszott, hogy a Habsburg-háznak a forradalom örvényébe kell elsűlyednie. Annál emlékezetesebb volt a pillanat, melyben a főherczeg- nek, a ki palotájában a protestánsok erőszakos követeléseit bátran vissza- útasítá, a Dampicrrc ezred vasasainak trombitaszava, kiket gr. Buquoy segélyére küldött, megmenekülését jelentette. S nem kevésbbé emlékezetes fog maradni, hogy Ferdinánd, a mint Thurn elvonulása által a legnyomasz- tóbb veszélytől megszabadult, annak helyes méltánylásával, hogy mi forog a koczkán, az ellenséges országon át Frankfurtba sietett s magának és családjának a császári koronát megmentette. Ezáltal bizonyára ép ügy, mint azon győzelem által, melyet Buquoy Netolicnál Mansfeld fölött kivívott és a mely Thurnt Csehországba való visszavonulásra kényszerítette, csak egy része fordult el azon veszélyeknek, melyek Ferdinándot s családját fenyegették. Mert ugyanazokban a napokban, melyekben Frankfurtban német császárrá választatott, nyilvánították ót a csehek trónvesztesnek s választották királyukká V. Frigyes pfalczi választó- fejedelmet. Nem sokkal azután fölkelt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is, és nemcsak Magyarország nagy részét hódította meg s nemcsak Bécs előtt jelent meg a Thurn alatti csehekkel szövetségben, hanem kijelentette azt a szándékát is, hogy Ausztriát, Stiriát, Karinthiát, Krajnát hatalmába keríti s már most magát protestáns párthíveitől Magyarország fejedelmévé választtatta. Ferdinánd egy fegyverszünetben kénytelen volt Bethlen Gábornak Magyarország nagy részét átengedni ügy, hogy ez a korona is elveszettnek látszott családjára nézve. Ferdinánd a császársággal erkölcsi tekintetben sokat nyert; de külső segédeszközöket — csapatot, pénzt — ez a méltóság nem teremtett. Annál eredményesebbnek mutatkoztak egyezkedései a pápával, Spanyolországgal,