Page - 464 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

464 hatalma, mióta hullámai másodízben megtörtek Bécs falain, feltartóztathat- lanúl sietett a romlás felé; vereségök visszahatása annál rombolóbb volt, mert a törökök barbár elbizakodással minden erejöket e meghiúsult vállalatra összpontosították. A Habsburg-ház valami százötven évig csupán védelemre szorítkozva, immár az ozmánok irányában a támadó háborúra ment át, melyet a nagy hadvezérek alatt nyert diadalok ragyogó sorozata kisért. A Lotharingi herczeg párkányi győzelmével és Esztergom bevételével végző- dött az 1683-ki dicsőséges hadjárat. A következő évben Velencze szintén csatlakozott a „szent ligá"-hoz az ozmánok ellen. Ezzel a keresztény fegyverek túlsúlya végkép eldöntetett annál inkább, minthogy a franczia királylyal létesített fegyverszünet a nyugat felől fenyegető veszedelmet is elhárítá, mire a brandenburgi öreg választó szintén ismét a császár mellé állott. Oroszország is sorakozott az ozmánok ellenségei közé. Sőt csaknem úgy látszott, mintha újra a keresztes hadjáratok kora köszöntene be. A hitet- lenek elleni küzdelem eszménye még egyszer érvényesíté ellenállhatatlan hatalmát. XIV. Lajos meg nem gátolhatta, hogy több királyi herczeg a császár, vagyis az egyetemes kereszténység ügyének ne szentelje kardját, s midőn 1686-ban a Lotharingi herczeg Buda ostromához fogott, táborába németek, francziák, olaszok, spanyolok és angolok gyülekeztek, hogy részt vegyenek a híres vár visszafoglalásában, a mely a török hatalom főbástyája volt Magyarországon. Hasztalan jelenté ki a mufti egy fetvája, hogy Buda a birodalom kulcsa s a vár védelme vallásos kötelesség, a vár elveszett; le egész Dél-Magyarországba nyomúltak a császár diadalmas csapatai. 1687-ben Lotharingi Károly a nagy-harsányi fényes diadallal fizette vissza a töröknek ama gyászos csatavesztést, melyben egykor e hely közelében, a mohácsi mezőkön II. Lajos király életét és országát elvesztette. Az erdélyi fejedelem immár elismerte a császár, mint magyar király felsőbbségét. A magyar országgyűlés a mohácsi nagy csata hatása alatt elfogadta a Habsburg-ház fiágának örökösödését — a spanyol ágban is — az első- szülöttség jogának alapján. Közvetetlenűl ezután megtörtént az első magyar örökös király koronázása József főherczeg személyében. A török háború tovább is szerencsével folyt. Miksa Emánuel bajor választó elfoglalta Nándor-Fej érvárt (1688), és míg a velenczeiek ó-klasszikai területet ragadtak ki a tőrök kezéből, Badeni Lajos őrgróf mélyen lenyomúlt Szerbiába és Boszniába. A Balkán-félsziget keresztény népein élénk moz- galom vett erőt, midőn az őrgróf nissai győzelme után Piccolomini császári