Page - 487 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

487 a József-féle ág kihalna, nővéreire s így tovább a császári ház összes többi ágaira az elsőszülöttség sorrendje szerint. Ez a nyilatkozat az említett gyűlésen jegyzőkönyvbe vétetett s egy- előre csupán családi, házi törvény volt. Csak Lipót trónörökös halálával (f 1716), ki után a császár házasságából már csak három leány: Mária Terézia (1717 máj. 13), Mária Anna és Mária Amália származtak, érezték annak sürgős szükségességét, hogy a majdani trónöröklés tárgyában meg- egyezés létesüljön a rendekkel. E tárgyalások 1720-ban kezdődtek s 1725-ben nyerték befejezésöket. Egyetlen egy részről sem utasították vissza a felség felhívását; sőt inkább a rendi gyűléseknek, melyek elé az új trónörökösödési rend terjesz- tetett, majdnem mindegyike megfogadta, hogy életöket és véröket készek áldozni annak végrehajtása érdekében. Egy másik fontos pontra nézve viszont eltértek egymástól a jóváhagyó nyilatkozatok. A kormány annyiban elejtette ugyan előbbeni álláspontját, hogy az országgyűlési előterjesztésekben immár ő maga nyomatékosan hangsúlyozta a királyságok és tartományok állandó, felbonthatatlan egyesítését s helyeslőleg fogadta az alsó-ausztriai rendektől kiinduló örök testvéresűlési indítványt, mely szerint az egyes országok nem csupán a császárnak, hanem kölcsönösen egymásnak is megfogadják a most alkotott örökösödési rendhez való ragaszkodást. De, míg a kormány véle- ménye szerint a Habsburg-féle országok egész complexusának osztatlan egészet kellett volna képeznie, a pozsonyi magyar országgyűlés (1722) ama complexus keretén belől a többi örökös tartományok zárt szövetkezetével a magyar tartományoknak hasonlóképen osztatlan csoportját olyképen állí- totta szembe, hogy igen is ez utóbbi, de nem egyszersmind ennek az osztrák csoporttal való kapcsolata nyilváníttatik osztatlannak s Magyarország részére a választás joga I. Lipót női leszármazóinak kihalta esetén ismét föléled. Mind- azonáltal fényes sikernek nevezhette a császári kormány, hogy az országgyűlés Szluha Ferencz nádori itélőmesternek az alsó táblán tartott gyújtó beszéde után egyértelemmel megszavazta I. Lipót női leszármazóinak trónöröklési jogát. Mert ezzel a monarchia létele a férfiág kihaltán túlra biztosíttatott. Károly elérte a pragmatica sanctio államjogi elismerését; ezentúl minden fáradozása oda irányúit, hogy az új trónörökösödési rend nemzet- közi elismerését is megnyerje. Az elismerés a német birodalom részéről 1731-ben történt. A többi európai hatalmakét Károly részben súlyos áldozattal és engedménynyel vásárolta meg. így például megszűntette