Page - 502 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

502 engedett át, a saját felügyelete alá helyezte az állam. Egy császári resolu- tióban (1770 szept. 28.) a tanügy világosan „politicumu-nak nyilváníttatott. Az egyetemek mindjárt eleinte kivonattak a jezsuitáknak addig döntő hatása alól s testületi szerkezetök lazításával állami intézetekké változtattattak át. A gymnasiumokban a piaristák a kor követeléseinek megfelelő tantervökkel mindinkább fölébe kerekedtek a jezsuitáknak s ezek elavult oktatási mód- szerének. Az I. Ferdinánd óta az egyetemek ellenőrzésére alkalmazott superintendensek helyére kar-igazgatók neveztettek ki, a kik mellett az egyes karok dékánjai elvesztették minden jelentőségöket. De főleg az osztrák — s nagyrészt a magyar — népiskola volt Mária Teréziának azon alkotása, a melyre különösen döntővé lón a jezsuita rend eltörlése, minthogy ennek vagyona lefoglaltatott s tanúimányi alappá változtattatott át. Mint a felsőbb oktatás körül már azelőtt, úgy most az alsóbb iskoláknál is az udvari tanulmányi bizottság (Studienhofcommission) működött mint főellenőrző hatóság. A nemesi ifjúság nevelésére a császárné a Terézia-lovag- akadémiát alapította Bécsben, diplomaták képzésére pedig a keleti akadémiát. Lehetetlen ugyan észre nem venni, hogy a császárnét mindezen intéz- mények megalkotásánál kevésbbé a tudománynak magában való értéke, mint inkább a belőle a gyakorlati életre háruló haszon tekintetei vezették. Főleg e hangúlatból magyarázható ki azon ismételve fölmerült terv meg- hiúsulta, hogy Bécsben tudományos akadémia alapíttassék. E helyett Mária Terézia a jogi és az orvosi tanulmányok felvirágoztatására irányozta főfigyel- mét azon szándékkal, hogy az állam szakavatott tisztviselőket és orvosokat kapjon. Azt is alig lehet tagadni, hogy a tudomány az egyház korlátoló gyámsága helyett immár az államnak nem kevésbbé terhes gyámsága alá került, mert az állam a tanárnak az előadásra engedélyezett tankönyvet úgy adta át, mint valami hivatalos utasítást s az eddig a jezsuiták által kezelt censura egy politikai hatóságra, az udvari könyvvizsgáló bizottságra ruháztatott. Csakhogy viszont igazságtalanság lenne észre nem venni azon jótékony ösztönzéseket, a melyeket a tudomány a gyakorlati élettel való érintkezésből merített. így épen a bécsi jogi kar lett azon középpontá, a honnan az iskola elméletei termékenyítőleg özönlöttek át az életbe s hogy minden egyéb szellemi téren szintén hatalmas lendület nyilvánult, azt a császárné legalább közvetve azzal mozdította elő, hogy uralkodásának a fénye alattvalóit azon fokozott öntudattal tölté el, a mely lelkesítő bíztatásúl szolgálhatott a tudományos és művészeti alkotáshoz.