Page - 507 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

507 külügyek vezetését. Mindazonáltal ragaszkodott eredeti tervéhez, melynek immár a császárnét is meg tudta nyerni. Ugyanekkor párisi nagyköveti utódjának, gróf Starhemberg Györgynek sikerűit megbarátkoztatni ugyanez eszmével a XV. Lajosnál sokat kivihető Pompadour marquisnőt, ki csak- ugyan rábirta a királyt a két versaillesi szerződés megkötésére, melyekben Francziaország megígérte, hogy pénzzel és katonával fogja segíteni a császárnét Szilézia visszaszerzésében. Már előbb Oroszországgal is szövetkezett Ausztria. Svéd- és Szász- országokat szintén megnyerték Poroszország tökéletes megsemmisítése tervének; ellenben Anglia II. Frigyes királylyal szövetkezett. így az európai politikában teljes átalakulás következett be, a mi a harmadik sziléziai, vagy úgy nevezett hét-éves háború kitörését idézte elő. Mária Terézia ezúttal számos szövetségestől környezve büszke biza- lommal nézett a jövőbe. De a háború minden várakozás ellenére szerfölött változatos folyamot vett. A nélkül, hogy ellenségei támadását bevárná, Frigyes betört Szászországba, megszállotta Drezdát s azután Csehországba nyomúlt, hol a derék Browne grófot, ki a Pirnánál bekerített szász had- seregnek segélyt akart nyújtani, Lobositznál megverte (1756). Erre a szász seregnek meg kellett magát adni, Szászország pedig az ellenség kezébe került, mely fegyverei egész súlyát éreztette vele. A következő esztendőben (1757) Frigyes ismét Csehországba nyomúlt. De a Schwerin halálával drágán megvásárolt prágai győzelmet a kolini csata, Frigyes első veresége, követte, mely eseményt a császárné Daunhoz, a győzőhöz, intézett köszönő levelében a „monarchia születésnapjáénak nevezte s a Mária-Terézia-rendjel alapításával ünnepelte. És míg Frigyesnek Prága ostromát abban kellett hagynia, Csehországból pedig kivonúlnia, az osztrákok benyomúltak Sziléziába, hol Schweidnitzot és Boroszlót elfoglalták. E mellett egy orosz sereg sietett Ausztria támogatására, egy franczia sereg pedig a német birodalmi hadakkal egyesűit, míg Hadik a maga huszárjaival egész Berlinbe hatolt, Frigyes hannoverai segélyhada pedig a francziákkal Hastenbecknél vívott ütközet után Seeven kolostornál csúfosan lerakta a fegyvert. Frigyes nagy fáradsággal ugyan, de mégis helyreállítá a harcztéren az egyensúlyt, midőn a Saale folyónál Rossbach mellett a birodalmi csapa- tokat és a francziákat Soubise herczeg vezetése alatt, az osztrákokat pedig Boroszló közelében, a leutheni csatában megverte. Frigyesnek nagy hasznára vált az is, hogy az oroszok a helyett, hogy egy porosz seregen Gross- 64*