Page - 523 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

523 német hivatalnokokkal áraszszák el s hajlandó volt a bírákat a belföldi nemesség köréből kinevezni. József azon emberek közé tartozott, a kiknek egész valóján egy eszme uralkodik. Ez az eszme ő neki az állam volt. A mint József önmagát az állam „kezelőjének és első szolgájának" mondotta, úgy ő, az osztrák hivatalnokállam megteremtője, minden egyes államhivatalnoktól hasonló odaadást követelt és valamint alattvalóitól az állam iránt való föltétlen engedelmességet kívánt, akképen kívánta a tisztviselőktől, hogy beleéljék magokat az államnak általa megjelölt eszméjébe s az 1783-ki úgy nevezett „pásztorlevél"-ben a tartományok főnökeinek is szívökre kötötte, hogy a köz iránt való szeretet hassa át minden tettöket. Az ügyek összpontosítására irányúló törekvésétől József arra csábíttatta magát, hogy ismét mellőzze a pénzügyi kormányzat és politikai közigazgatás elválasztását, a melyet anyja egykor valósított; sőt összekapcsolta volna azokkal az igazságszolgáltatást is, ha végre meg nem tántorították volna e szándékában azon érvek, a melyeket ellene az államtanács felhozott. A jogszolgáltatás terén az volt Józsefnek az alapelve, hogy a törvény előtt minden alattvaló egyenlő. Csakhogy ez egyenlőséget nem csupán oly értelemben gondolta, hogy törvényei egyenlően kiterjedjenek minden rendre és osztályra, hanem úgy, hogy azok birodalma minden országára egyformán és kivétel nélkül kiterjedjenek. O alkotta meg az általános osztrák polgári törvénykönyvet, a melynek első része — a személyek jogáról — még 1786-ban megjelent, másik két része pedig József alatt elkészült ugyan, de azután nem nyerte meg II. Lipót szentesítését. József alkotott új büntető törvénykönyvet is, melynek enyhébb szelleme sokban módosította a Terézia- féle büntető törvény némely ridegségeit. Józsefnek közgazdasági nézetei szorosan összefüggenek politikai alap- elveivel. Sokban hasonlók valának azok a Sonnenfels nézeteihez, a kinek számára még Mária Terézia alapította a politikai tudományok tanári székét a bécsi egyetemen. így példáúl osztozott Sonnenfelsnek azon nézetében, hogy a népesség szaporodása üdvös hatású a nép jóllétére nézve; külö- nösen a József-féle házassági pátens s a bevándorlás istápolása az ipar és a mezőgazdasági telepedés emelésére ezen elmélet hatása alatt áll, a mely az ujonczozás szempontjaiból is megnyerte a császár tetszését. Az ipar és a kereskedelem tekintetében József még a régi merkantilista tilalmi rendszer alapján állt; a mezőgazdaságban physiokrata volt. A császári szántó, a ki, 66*