Page - 526 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

526 A felügyeletet illetőleg a placetum regium csak most jutott teljes hatásra. Míg eddig a püspökök hivatalukba léptükkor egyes-egyedül a pápának tettek esküt, most József arra kötelezte őket, hogy fölszentelésök előtt letegyék az uralkodónak a hűség-esküt s engedelmességet fogadjanak az ország törvényei iránt. Míg eddig az Ausztriában levő egyházi rendek enge- delmességgel tartoztak külföldön lakó főnökeiknek, most József megszüntette a közvetlen köteléket köztük és Rómában székelő rendfőnökeik közt s a klastromokat püspöki, meg fejedelmi felügyelet alá helyezte. A püspöki joghatóság alóli bármely kivétel megszűnt; az egész egyházi tekintély a püspökök kezébe tétetett le. József közgazdasági alapelveivel függött össze, hogy a püspököknek megadatott a hatalom, hogy bizonyos rokonsági fokokban a házasságkötéshez a dispensatiót megadják, s így azon összegek, a melyeket különben Rómába kellett azokért küldeni, az országban maradjanak. Közgazdasági okok birták Józsefet arra is, hogy a sok kolostor számát egy harmaddal leszállítsa, midőn megszűntette mindazokat, a melyek csupán contemplativ életet folytattak és egyedül azokat tartotta fenn, a melyek az ifjúság oktatásával, betegápo- lással s más effélével váltak hasznosakká az államra nézve. A lefoglalt zárda- jószágok árából alapítá József a vallás-alapot, a mely iskolák és szegényügyi intézetek, de különösen új lelkészségek állítására volt fordítandó. A lelki- pásztorkodás rendezése körűi József elévülhetetlen érdemeket szerzett. A vallásalap segélyével továbbá lehetségessé vált a császárnak új püspöksé- geket állítani s megfelelően javadalmazni. A már meglevő püspökségeket czélszerűen kikerekítette; ama kerületeket, a melyek még külföldi püspök- ségek alatt állottak, ezektől elkülöníté s a határos osztrák egyházmegyékbe osztotta be. Végűi, hogy a papságot ne csupán az ő felfogása szerinti jó lelkészekké, hanem jó állampolgárokká is nevelje, kiképzésöket, a mely addig a püspökök kezébe volt letéve, József az állam felügyelete alá helyezte. A növendékpapoknak megtiltotta a Rómában levő collegium germanicum látogatását. A püspöki székhelyeken és a kolostorokban levő egyházi magán nevelő intézeteket megszünteknek nyilvánította s helyökbe az egyes tarto- mányok fővárosaiban államilag vezetett, úgy nevezett fő-seminariumokat, papnöveldéket állított, a melyekbe Rautenstrauch braunaui apátnak 1776 óta a hittudományi karban Bécsben alkalmazott tanterve némi módosítással bevitetett. Kiváltképen közgazdasági okokból követelte József, mint fentebb már említettük, a házassági törvényhozást is kizárólag önmagának és pedig