Page - 551 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

551 átadott emlékiratban kifejtett, tökéletesen megfeleltek a fentemlített „hit- vallás" -nak s Lipót a régi örökös tartományokban egyes pontokban szintén engedékenynek mutatkozott a József-féle reformok ellenségei iránt. De mindenütt ragaszkodott az államfelség elvéhez és sohasem ment túl a Terézia-féle korszakon. E kor s a fivére reformjai közt közvetítő igyekezett lenni s épen ez okból kormányzata, noha rövid ideig tartott, nagyon fontos Ausztriára; az állapotok, a melyek uralkodása végén kifejlődtek, nem egy tekintetben alapjává lettek annak a kormányrendszernek, a mely 1792 — 1848 közt fennállott az örökös tartományokban. Noha maga is az elmélet embere volt, mindazonáltal, részint belső meggyőződésből, részint testvér- bátyja komor tapasztalataiból megismerte a merő elméleten épült törvény- hozás hiányait s azért helytelen őt olyan fejedelemnek tűntetni fel, a ki alatt a rendi élet gyökereit vágták el Ausztriában; ellenkezőleg, mint a tartománygyűlésekkel folytatott sokféle tárgyalásaiból kitűnik, épen a harmadik rendet pártfogolva igyekezett a rendiséget regenerálni, időszerűen átalakítani és képessé tenni arra, hogy az adott viszonyoknak megfelelő módon részt vegyen a törvényhozás munkálataiban. Lipót külpolitikájában szintén kifejezést nyert határozottan mérsékelt, minden harczias bonyodalom iránt ellenszenvet tápláló és a világbéke, valamint az európai egyensúly fentartására törekvő egyénisége. Konzervatív volt az a szó legjobb értelmében s ha esetleg másnak látszik, ezen változó áramlatok magyarázata Lipótnak nem állítólag macchiavellista gyakorlatá- ban, hanem inkább a császár és miniszterei közötti viszonyban és ellentét- ben keresendő. Különösen államkanczellárjával, Kaunitzczal állt sajátszerű viszonyban. Tökéletesen egyetértett vele a franczia ügyek felfogásában, míg ellenben nem hallgatta meg a kanczellárnak Poroszország politikája ellen emelt intő szavait. így lett kormányzatának a külügyek terén legfontosabb és egészen Lipót kezdeményezéséből létesült cselekménye a Poroszországgal való szövetségszerződés, mely fiatal utódára következményeiben súlyos örök- ségképen maradt vissza. Európa egyik legnagyobb válsága közepett szálltak át az örökös tartományok s a magyar korona országai II. Lipót idősebbik fiára, ki kevéssel azután II. Ferenez névvel a német császári trónnak is birtokába jutott, míg Magyarországban az I. Ferenez nevet viselte. Francziaország ekkor lett Ausztria szövetségeséből annak leghevesebb ellenségévé. De a