Page - 567 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

567 adta s hogyan egyeztek meg a tilsiti találkozáson, azután az erfurti fejedelmi gyűlésen Oroszország és Francziaország a világ megosztásán úgy, hogy minden többi állam számára a fennmaradásnak csupán egyetlen eszköze látszott maradni: a két világuralkodó akarata előtt való néma meghódolás. Bécsben nem gátolhatták meg, hogy Napoleon egyik napról a másikra vál- toztassa Európa térképét, hogy a Bourbon és Braganza neveket kitörölje az európai uralkodó csa- ládok sorából, hogy oda adja a bataviai köztár- saságot, mint Hollandia királyságot, testvéröcscsé- nek, Lajosnak, Nápoly királyságot pedig testvér- bátyjának , Józsefnek, s midőn ez utóbbit a spanyol trónra helyezte át, sógo- rának Muratnak. Ezen országok sorsából azonban Bécsben kiolvasták a saját jövójöket is, a melynek még iszonyatosabbá kel- lett válnia, ha Napoleon komolyan vette azt a mon- dást, melyet elbizakodott- ságában egykor száján kiszalasztott, hogy tíz év múlva az ő uralkodó háza lesz a legrégibb Európá- ban. Elhatározták tehát, hogy, ha csak lehet, megelőzik a veszedelmet, főleg mivel a hősies ellenállás, a melyet a spanyol nép kifejtett elnyomója irányában, a megváltás első reménysugaraként világított be a kimondha- tatlan szenvedések éjjelébe. Abban az eszmében, hogy idejekorán katonai intézkedésekre kell gondolni, Károly főherczeg találkozott Stadion gróffal; nézeteik csupán abban tértek el, hogy Stadion megbarátkozott a támadó háború gondolatával, míg ellenben a főherczeg csak olyan előzetes rend- szabályokat ajánlott, a melyekkel Francziaország netaláni támadását vissza Stadion.