Page - 583 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Volume 3

583 A mit keleten a görög szabadságharcz, ugyanazt jelenté a Metternich- féle rendszerre nyugaton a júliusi forradalom, mely bebizonyította, hogy a bécsi kongresszusnak fáradságosan alkotott építménye mégis csupán sisyphusi munka maradt és hogy a tűz, a melynek szélső lángjait Olaszországban és Spanyolországban eloltottnak vélték, magán a tűzhelyen még mindig nem aludt ki. Végűi itt sem maradt Metternich számára más, mint elismerni V. Ferdinánd király (I. Ferdinánd osztrák császár). a polgárkirályt, a ki egyenes ellentétben az államkanczelláriában uralkodó alapelvekkel, torlaszokon át emelkedett a trónra. Es, mivel a szerencsét- lenség ritkán szokott egyedül járni, a forradalmi mozgalom is, mint a futó tűz, terjedett Francziaországból Németországon és Svájczon, Olaszországon, Belgiumon, Lengyelországon át tovább. Habár végűi sikerűit is még egyszer megfékezni a lángokat, mégis az ifjú Belgium, mely az egyesűit Németalföld korcsszülött államból vált ki, újabb rést ütött a kongresszus művén.