Page - 372 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

372 számos völgybarázdát, a melyek keresztűl-kasúl szeldelik. A Bucklige Welt- nek, mint a középponti Alpesek tagjának, főalkotó részei az öshegységhez tartozó kristályos pala és a grauwacke. Csak legszélső nyugati szegélye képződött mészből; azok a hegyek, a melyekről Pütten és Seebenstein régi várai meg az úgy nevezett Türkensturz újabb omladéka tekint alá a völgybe. Míg délnyugaton a Wechsel tömege, addig éjszakkeleten a Kaisenvald hosszan nyúló hegyhátai határolják a hegyes vidéket; a Kaiserwald gerincze Magyarország határát képezi. Legtetején (746 méter) áll a messzire kilátszó Sz.-Rozália-kápolna — így nevezik, holott a lorettói szűz Máriának van szentelve —, a hegylánczolatnak pedig Rozália-hegység a neve. Ilyen könnyen megközelíthető helyről, mint e kápolna, ritkán nyilik ilyen tág körű kilátás; kivált a középtér festői csoportjain akad meg szemünk, akár a magyar föld felé tekintünk a Rába és a Duna közére, a Fertő-tó tükrére és a hullámosan szétterülő dombvidékre egészen a Bakony-erdő halvány emelkedéséig, akár nyugatra nézünk a Bécsi erdő hegyhullámaira, a hatalmas Schncebergre és hegységi környezetére, a Raxra, a Sonnen- wendtsteinra, az Otterra és a Wechselre, avagy köztük a Bécsi medencze napfényben tündöklő számos helységére. A Rozália-kápolnától legjobban látni a Bucklige Welt azon sajátságát, a mely azt oly különös jellegűvé teszi. A kápolnán alúl, a Marksieinnél a határhegység nyugat felé ágazik el és fennsíkszerűen terűi átlag 670 méter magasságban a tenger színe fölött; néhol kiszélesedik, máshol összeszorúl a szerint, a mint mérhetetlen korszakokon át völgybarázdáit számos vízerei kivájták-vésték; előbb délre fordúl, azután nyugatra és végre hirtelen kanyarulattal éjszakra. E magas hegyhát és minden irányban szétterjedő völgyei a Bucklige Welt legéjsza- kibb és — különös — legnépesebb részét képezik. Rajta vannak a vidék legnépesebb községei, csupa ősrégi helységek, melyek nevén meglátszik az első német gyarmatosok egyszerű észjárása : Hochivolkersdorf neve egy Wol/gertól származik, a ki ott az első gyarmatos volt; Wiesmath neve a gazdaság egy ágától, a mely az első telepeseket oda édesgette; Hollenthon neve egy odvas fenyőtől (hohle Tanne), a melynél az első ház épült; Lichteneggé nyilt helyzetéről, a honnan oly tág látókör nyílik; a történettel foglalkozókra nézve pedig különösen érdekes, hogy mind e községek templomai hajdan erősségek voltak, és meglátszik mindeniken, hogy nem- csak isten tiszteletére, hanem a lakosok vagyonának és életének védelmére is szolgáltak; menedékhelyei voltak az ellenségtől szorongatott népnek.