Page - 411 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

A mint a balparton a Kamp-torkolatát, jobb felől meg a Traisen- torkolatát elhagyjuk, a beljebb fekvő Traismauerhoz érünk, mely a rómaiak korában ad tricesimum lapidem nevű volt; alább meg a Perschling torko- latánál, Pirus tortus, Tullnnál pedig Comagena következik. Hajdan a rómaiak egy cohorsának és dunai hajóhaduk egy részének állomása volt ez, most pedig román-stilú Három-király-kápolnája képezi építészeti kincsét. St. Andraw túl, megint a folyam egy szorúlatán át Greifenstein vár- romjai és Kreuzenstein vára között, a melyet gróf Wilczek János újíttat úri lakának, a Bécsi medenczébe jutunk, a mely a Leopoldsbergtől és a Bisambergtől keletre nyílik. A Bécsi meclencze. Bécs városának talaja, mérhetetlen időkkel ez előtt, tengerfenék volt s a dűlőket, melyek mosolygó zöldjén kikeletkor, mai napság úgy elgyö- nyörködünk, messze, messze sós hullámok borították. Ezt a földterületet, Ausztria fővárosáról, „Bécsi medenczéu-nek nevezik. Határain túl, a Rozália- és a Lajta-hegység között nyilt csatornák útján állott ez összeköttetésben a magyar-stiriai sík földnek sokkal nagyobb tengeri medenczéjével s mind a két medencze csak része volt annak a nagy tengernek, mely a geologiai harmadkor középső szakában a mai Európa igen nagy részét borította. A Bécsi medencze, tágabb értelemben véve, azt a nagy területet foglalja el, melyet Gloggnitztól kezdve egy részt az Alpesek kiágazásai és Csehország kristályos középponti hegy tömege, más részt a Rozália- és a Lajta-hegység, a felső-magyarországi Kárpátok és a Szudéták öveznek körűi; nyugaton, kapcsolatban a felső-dunai medenczével, mely Bajor- országon át egész Svájczba beér (helvét-germán harmadkori medencze), túlterjed Sct.-Pölten és Melk városán; éjszakon túl Olmützön, éjszakkeleten Leipnik és Morva-Osztrau városok környékén, a hol Krakó és Wieliczka között egy nem igen széles övnél fogva a keleteurópai és szármáta harmad- kori nagy tengerrel, a galicziai, podóliai és volhyniai medenczével áll összeköttetésben. A Bécsi medenczének rendesen két részét szokás megkülönböztetni, melyek földrajzi fekvésök szerint is el vannak egymástól választva: az egyiket alpesi medenczének nevezik, mert mindkét oldaláról az Alpesek kiágazásai határolják, a másikat pedig, mely nem az Alpesek közt fekszik, 52*