Page - 418 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

az Üj-világ medenczéje a belső-alpesi tengerágak felsó kréta-korszakának — az ú. n. Gosan-képletnek — egyik leggazdagabb és legismeretesebb helyeként maradt meg számunkra. Annak a sajátszerű bemélyedésnek, mely lassanként az ú. n. belső- alpesi bécsi medenczévé alakúit, mely lényege szerint az éjszaki Alpeseknek és egyenes folytatásuknak, a Kárpátoknak, mész- és homokkő-öve között való megszakítása, már ebben az időben mutatkozhattak első kezdetei. A régi harmadkorból (az eoczén-korszakból), melynek üledékei a bécsi homokkő-öv éjszaknyugati szélén világosan kimutathatók, a bécsi belső-alpesi medenczében semmi biztos maradvány sem maradt meg számunkra s úgy látszik, hogy e medenczének, mint az Alpeseken kivűli tenger és a mai magyar alföld, vagyis a Pannóniai medencze között közvetítő résznek képződése és jelentősége csak a harmadkor fiatalabb korszakában (a mioczén korszakban) fejeződött be. Ezt az állapotot alig lehetne találóbban megvilágosítani, mint a mai Marmara-tengernek az Aegaei és a Fekete-tenger között elfoglalt helyze- tével. Visszaképzelve ugyanis az egykori austropannoniai mioczén-tengert régi partjai közé, meglepő hasonlatosság tárűl szemünk elé Konstantinápoly- nak és azon területnek helyzete között, melyet a mioczén-tenger kiszáradása után Bécs volt hivatva elfoglalni. A két város e hasonlóságában benne van mindkettőnek, mint a kereskedés emporiumának, kiváló fontossága is; Bécs, mint kereskedelmi piacz, valóban azt a szerepet viszi a szárazföldön, mint Konstantinápoly a tengeren. Az a nagy geologiai esemény, a melynek a Bécsi medencze keletke- zését köszöni, a réges régen megkezdődött s lassan végbemenő sülyedés, az Alpeseknek, melyek addig a Kárpátokkal szakadatlan kapcsolatban voltak, két ellentétes vonalban — nyugaton Bécsig, keleten Hainburgon túl — való beszakadása vala. A nyugati beszakadás vonalát a „Bécsi medencze hévvízű nyílása44 — „Thermalspalte des Wiener Beckens" — néven szokták nevezni. E vonalon ugyanis Winzendorftól kezdve Brunn am Steinfeld és Fischau am Steinfeld helységeken át Vöslau, Baden, Mödling, Rodaun és Meidling irányában magasabb vagy alacsonyabb hőfokú s több-kevesebb ásvány- tartalmú hévvizek bugyognak, melyek csalhatatlan jelei az egykoron végbement nagy színtájbeli változásnak és hasadékképződésnek. A meleg források jelenségét különben követhetjük a sülyedés keleti vonalán is, ott