Page - 440 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

Utak szeldelik át az erdőterületeket, melyek a Dunaszabályozás gátja miatt a nélkül is igen sok tért veszítettek, s az állami hidat Aspernnal és Stadlauval összekötő új úton való szünet nélküli gyalog- és szekérforgalom, valamint a stadlaui vasúti állomás körött emelt minden- féle épületek teljesen megfosztották e vidéket a csöndes erdei magány jellemétől. Ugyanilyen sors lett osztályrésze az úgy nevezett asperni községi ligetnek is. A csaknem áthatolhatatlan bozótú két Biberhaufen, melyeket csöndes álló vizek, apró vízerektől átszeldelt fűzesek és az áradási terület nagy kavicszátonyai vesznek körűi, már zajtalanabb, a művelődés hatásától kevésbbé érintett szigetek. Az előbbiek mindig megvoltak s az utóbbi években teljesen elzárta őket a Dunaszabályozás gátja a folyamtól s annak áradási és újjá alakító hatásaitól; az utóbbiak új alkotásai a Dunának, s minthogy azon a területen fekszenek, melyen a folyam kénye, kedve szerint dolgozhatik, csakis a szabályozás óta keletkeztek; ilyen új alkotások a fajokban még igen szegény növényzetű, de rendkívül sűrű fűzesekkel borított áradványi kavicshalmok, mind meg annyi apró, egymástól kavics- padok által elválasztott szigetek, mely kavicspadok a víz emelkedésekor folyóágakká és apró tavakká változnak. Önként érthető, hogy ez a növény- és szigetvilág egészen kí van szolgáltatva egy-egy nagy áradás szeszélyeinek; nyárban a nemes vadak, különösen a szarvasok, úgy szintén egyes özek, melyek a kikövezett ártéri gáton való átjáráshoz már hozzá szoktak, föl-fölkeresik e hűvös, folyton széljárta fűzeseket, melyekben legfölebb olykor-olykor zavarja meg őket nyugalmukban egy-egy halász. A Duna partmellékének lakói két nagy csoportra osztják a ligetterü- leteket, ú. m. az úgy nevezett „száraz ligeteku-re (Harte Auen) és „nedves ligetek"-re (Haufen). Ez a népies osztályozás egészen alapos és igazolt, mert az úgy nevezett „száraz liget", vagy jobban mondva szárazföldi liget úgy növényzete, vala- mint tájképi ábrázata szerint is nagyon sok tekintetben más jellemű, mint a folyam hatásainak sokkal inkább kitett nedves ligetek vagy szigetek. A Duna balpartja gazdagabb száraz ligetekben; itt az erdők sűrű sorait csak egyes helyeken hárította el a földmívelés s azokon is csak kis darab földeken; ellenben a jobbpart mentén a szóban levő területnek csupán a nyugati részein szegélyezi a folyamot egy keskeny liget-szalag s odább az is csaknem teljesen elenyészik.