Page - 504 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

504 országgyűlésen, 1451-ben a kormányt is magokhoz ragadták, Eytzingert főkapitánynyá nevezték ki, s míg Frigyes Lászlóval Rómában időzött, a magyarokkal és csehekkel szövetkeztek. Mikor Frigyes Rómából haza tért, Ciliéi Ulrik gróf és Eytzinger Ulrik Bécs-Ujhelyben ostrom alá fogták (1452); de az ostrom csak néhány napig (augusztus 27-étól szeptember l-ig) tartott, mert Frigyes az 1452 szeptember elsején kelt szerződésben árván született Lászlót a gyámság alól fölmentette. László önálló uralkodása, ha ugyan fiatal kora s Ciliéi Ulrik és Eytzinger hatalmas befolyása mellett annak nevezhetjük, az Enns alatti országot ismét a béke néhány esztendejével örvendeztette meg. Nem egy kiváltságlevele — szép pecséteivel ellátva — maradt reánk s bizonyítja az egyház és a városok iránti kegyelmét. De az ifjú uralkodó legközelebbi környezetében Ciliéi Ulrik és Eytzinger Ulrik elkeseredetten küzdöttek a hatalomért s egymást minden áron háttérbe igyekeztek szorítani, mi amannak sikerűit is azért, mert a rendekre támaszkodhatott. László még élete virágkorában halt meg Prágában 1457 november 23-án mint az Albert-féle ág utolsó sarja. III. Frigyes császár ez ág országai- nak örökösévé nyilvánította magát. E miatt közte és indulatos, uralomra vágyó testvére VI. Albert herczeg közt viszály támadt, a melyben az alsó- ausztriai rendek az utóbbinak a pártját fogták. Egy 1458 június 27-én Bécsben kelt osztozkodó szerződés azt határozta ugyan, hogy a császár az Enns alatti, VI. Albert pedig az Enns feletti országot kapja, Bécset ellenben a rendek kormányozzák; de ez a szerződés nem hozta meg a békét. A viszálynak későbbi, az Enns alatti országra keserves folyamán Podiebrad György cseh király „segítő "-ként, „döntő bíró "-ként lépett közbe s csapa- taival rabolva és pusztítva rontott be az országba, mely ekkor szertelenül szomorú látványt nyújtott; terhes adók, rossz pénz, fizetetlen zsoldosok fosztogatásai, mint a krónikások részletesen leírják, nagy nyomorba dön- tötték a lakosságot. VI. Albert herczeg híveivel szándékosan táplálta a békétlenséget, szövetségekkel gyarapította erejét s csaknem az egész országot hatalmába keríté. A laxenburgi fegyverszünet (1461 szeptember 6-tól 1462 junius 24-ig) óta Frigyes tiltakozásai daczára önhatalmúlag összehívott ország- gyűléseket tartott. Az 1462-ki mozgalmas bécsi gyűlés és a császárnak a bécsi Burgban való ostromol tatása után a segélyére siető cseh király, Podiebrad György közvetítésével Frigyes és Albert közt 1462 deczembcr