Page - 511 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

511 Mátyás a viszályban, melybe Prágában székelő testvérével, II. Rudolf császárral bonyolódott, a protestánsokat is felhasználta. De, mikor a maga óhajait elérte, nem teljesíté az Ígéreteket, a melyeket nekik tett, úgy, hogy az alsó-ausztriai rendek megtagadták tőle a hódolatot, 1608 október 3-án Hornban a felső-ausztriai rendekkel szövetséget kötöttek s fegyverkezni kezdtek. Erre Mátyás 1609 márczius 19-én Alsó- és Felső-Ausztria három világi rendjének szabad vallásgyakorlatot engedélyezett. De ezzel szemben a katholikus rendek 1610 február l-én szintén szövetséget kötöttek három esztendőre s kötelezték magokat, hogy a katholikus valláson megmaradnak, azt megoltalmazzák s Isten és O Felsége segedelmével fentartják. Az egyházi pártok ezen küzdelmei készítették elő a harminczéves háborút, a mely a közeli Csehországban kezdődött. Még 1618-ban betörtek a cseh protestánsok gróf Thurn Mátyás alatt Alsó-Ausztriába, hogy az itteni protestánsokkal egyesüljenek. A következő év május havában Thurn Znaim felől újra átjött a határon s Bécsig nyomúlt elő, a melyet egy ideig ostromolt is. De Csehországból vett kedvezőtlen hírek ismét visszavonúlásra kényszerítették. A politikai helyzet egyre feszültebbé vált. A protestáns rendek Thorn- ban összegyűltek, direktoriális kormányt neveztek ki s az összes európai hatalmakhoz manifesztumot (1620 január 4) intéztek, a melyben elpana- szolták, hogy II. Ferdinánd császár jogtalanúl és erőszakos úton jutott a trón birtokába s hogy katonái kegyetlenül pusztítják az örökös tartomá- nyokat. De Bucquoy császári hadvezér csapatai részben Miksa bajor herczeg hadai támogatásával szétűzték a fölkelőket, miközben az országot néhol mérföldekre iszonyatosan pusztította egyaránt ellenség és jóbarát. Míg a császári csapatok győzedelmesen előre nyomúltak, magok közt a protestáns rendek közt, kik ekkor Retzben gyűltek össze, szakadás állott be. A mérsékelt elemek külön váltak az ellenzéktől s 1620 július 13-án Bécsben meghódoltak II. Ferdinánd császárnak. Azok, a kik ezt tenni nem akarták, immár nyíltan pfalzi Frigyes cseh király pártjára álltak, miért is az 1619 szeptember 19-ki császári pátens felségárúlóknak nyilvánította őket, javaikat pedig lefoglalta. A fehérhegyi csata (1620 november 8) meg Bethlen Gábor vissza- vonúlása Alsó-Ausztria határairól végzetessé vált a protestáns pártra nézve. Javait elvették, a protestáns papokat kiútasították, s az ellenreformatiót mindenütt szigorúan keresztül vitték. A ki katholikussá nem akart lenni,