Page - 511 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4
Image of the Page - 511 -
Text of the Page - 511 -
511
Mátyás a viszályban, melybe Prágában székelő testvérével, II. Rudolf
császárral bonyolódott, a protestánsokat is felhasználta. De, mikor a maga
óhajait elérte, nem teljesíté az Ígéreteket, a melyeket nekik tett, úgy, hogy
az alsó-ausztriai rendek megtagadták tőle a hódolatot, 1608 október 3-án
Hornban a felső-ausztriai rendekkel szövetséget kötöttek s fegyverkezni
kezdtek. Erre Mátyás 1609 márczius 19-én Alsó- és Felső-Ausztria három
világi rendjének szabad vallásgyakorlatot engedélyezett. De ezzel szemben
a katholikus rendek 1610 február l-én szintén szövetséget kötöttek három
esztendőre s kötelezték magokat, hogy a katholikus valláson megmaradnak,
azt megoltalmazzák s Isten és O Felsége segedelmével fentartják.
Az egyházi pártok ezen küzdelmei készítették elő a harminczéves
háborút, a mely a közeli Csehországban kezdődött. Még 1618-ban betörtek
a cseh protestánsok gróf Thurn Mátyás alatt Alsó-Ausztriába, hogy az itteni
protestánsokkal egyesüljenek. A következő év május havában Thurn Znaim
felől újra átjött a határon s Bécsig nyomúlt elő, a melyet egy ideig
ostromolt is. De Csehországból vett kedvezőtlen hírek ismét visszavonúlásra
kényszerítették.
A politikai helyzet egyre feszültebbé vált. A protestáns rendek Thorn-
ban összegyűltek, direktoriális kormányt neveztek ki s az összes európai
hatalmakhoz manifesztumot (1620 január 4) intéztek, a melyben elpana-
szolták, hogy II. Ferdinánd császár jogtalanúl és erőszakos úton jutott a
trón birtokába s hogy katonái kegyetlenül pusztítják az örökös tartomá-
nyokat. De Bucquoy császári hadvezér csapatai részben Miksa bajor herczeg
hadai támogatásával szétűzték a fölkelőket, miközben az országot néhol
mérföldekre iszonyatosan pusztította egyaránt ellenség és jóbarát.
Míg a császári csapatok győzedelmesen előre nyomúltak, magok közt
a protestáns rendek közt, kik ekkor Retzben gyűltek össze, szakadás állott
be. A mérsékelt elemek külön váltak az ellenzéktől s 1620 július 13-án
Bécsben meghódoltak II. Ferdinánd császárnak. Azok, a kik ezt tenni nem
akarták, immár nyíltan pfalzi Frigyes cseh király pártjára álltak, miért is
az 1619 szeptember 19-ki császári pátens felségárúlóknak nyilvánította
őket, javaikat pedig lefoglalta.
A fehérhegyi csata (1620 november 8) meg Bethlen Gábor vissza-
vonúlása Alsó-Ausztria határairól végzetessé vált a protestáns pártra nézve.
Javait elvették, a protestáns papokat kiútasították, s az ellenreformatiót
mindenütt szigorúan keresztül vitték. A ki katholikussá nem akart lenni,
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria)
- Volume
- 4
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1888
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.915 x 21.89 cm
- Pages
- 366
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch