Page - 521 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

521 intendansságra osztották. Ezt az új alkotmányt november 2 2-én mindenütt nyilvánosan kihirdették. Csak a pozsonyi béke szabadította fel Alsó-Ausztriát a franczia uralom alól (l 805. deczember 27). Az országnak súlyos áldozatokat kellett hoznia katonában, pénzben (ötven millió forintot tett az élelmezési költség és 32 millió frankot a sarcz), valamint műkincsekben, a melyeket az ellenség magával vitt. Az 1806. február 1-én kelt császári manifestum új időt jelzett s azóta frisebb, szabadabb szellem nyilvánúlt a közviszonyokban; mint a többi örökös tartományokban, itten is örömmel és áldozatra készen üdvözölték a Károly főherczeg alkotta honvédségi intézményt. Önkéntesek tömegesen jelentkeztek mindenfelől, s midőn 1809. márczius 27-én újra megtörtént a hadüzenet, a nép azt példátlan lelkesedéssel fogadta. De az osztrák fegyverekre nézve szerencsétlen ütközetek újra meg- nyitották Napoleon előtt az Ausztriába vezető útat. A franczia császár meg- szállotta az országnak a Dunától délre eső részét, míg Károly főherczeg a balpart ura maradt és főerejét a Bisamberg és a Morvába vezető út közt vonta össze. Május 2 1-én — pünkösd vasárnapján — reggel kezdte Napoleon seregének zömét a balpartra átszállítani, de két napi (május 2 1 és 22) öldöklő tusa után Aspernnél és Eslingennél teljes vereséget szenvedett. A Wagramnál július 5 és 6-án vívott két napi csatában újra megverte ugyan a Károly főherczeg alatt álló osztrák sereget, de csak a legsúlyosabb veszteségek árán. A bécs-schönbrunni béke vetett véget az 1809-ki véres drámának. Az eddigi lelkesedést teljes kijózanodás követte, főleg mikor az 1811. február 20-ki pátensben, mely a nagy mennyiségben forgalomban levő bankóczédulát névértékők egy ötödére szállította le, kimondották az állam pénzügyi bukását. Ez még inkább fokozta az általános elkeseredést, mely a kereskedelem és az ipar pangása, valamint a nagy adók és hadi terhek folytán különben is lábra kapott a lakosság minden rétegében. De a bécsi kongresszust követő béke hosszú korszakában Alsó -Ausztria lassankint kiheverte a sokféle csapást s az anyagi viszonyok némely ágai örvendetes virágzásnak indultak. Ferencz császár, a parasztok és polgárok, a szorgalom s becsületes törekvés meleg barátja, élénk részt vett e lendület- ben s örvendett mindennek, a mi az anyagi jólétet fokozta és terjesztette. Nagy népszerűségre is jutott az alsó-ausztriai lakosságnál, mely ma is kegye- lettel őrzi a „jó Ferencz császáru emlékét. A bécsi ipar mellett a vidéken o. 66