Page - 537 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

ünnepi ruhában költik el, vagy első „húsétel"-űl tálalják fel. Húsvétkor a pékek húsvéti kalácscsal kedveskednek a vevőiknek, a mészárosok pedig füstölt nyelvvel, vagy báránynyal. Vendéglőkben még néhol szentelt húst tesznek a törzsvendégek elé („Aufgeschnittenes"-t, azaz borjúhúst, sódart, nyelvet, kalácscsal). Igen elmés húsvéti szokás, amolyan földszentelés, tar- totta fenn magát mind máig Wechsel vidékén. Ugyanis húsvét vasárnapján az apa övéivel a zöldbe megy („in d' Groan"), azaz ki a megmunkált földekre. A családtagok, a gyermekek is, mind egy-egy szentelt vizes edényt visznek az egyik, szentelt pálma- galyat a másik kezükben s így lépdelnek egymás mellett, halkan imádkozva és szentelt vizet hintve a földre. Akközben helylyel-helylyel a szántóföldbe dug- dozzák a szentelt galyakat s így az erre az esztendőre meg van áldva. Húsvéthétfőn délután sok helyt szokásban van az úgy nevezett „Emaus- gchcn". Ugyanis meglátogatják az atya- fiakat, a kik a környéken laknak. A Morva-mezőn érdekes szokással találkozni, mely „Schmeekostern" név- ről ismeretes. Húsvéthétfőn t. i. a szlo- vák legény fűzfavesszővel helybe hagyja a szeretőjét, húsvétkedden pedig a leány a legényt. Minél nagyobb a szeretet, annál sűrűbb és crősebb a verés. Ezért aztán húsvéti tojást adnak egymás- nak. A húsvéthétfő és a fehérvasárnap valóságos örömnapjai a gyermekeknek, mert akkor mennek el keresztszüleikhez s „piros tojást" kapnak, a min bőséges lakomát kell érteni, melynek maradékát aztán haza viszik. Pénzt is kapnak a kis vendégek, s a keresztszülék egy-egy ezüst pénzdarabot szoktak a nagy kalácsba tenni („Göd'nkipfl"). Némely gazdag paraszt büszke rá, hogy húsvétkor a szobája tele legyen keresztgyerekekkel. Húsvétkor szokás a keresztgyerekek „fölruházása" is, ha tizenkettedik évüket elérték, vagy az előbbi évben megbérmálták őket. Fehérvasárnapon meg szokták látogatni a „nagyanyát" is, a miért ezt a napot „Ahnlsunntag"-nak híják. A tojás- játékok közül a legközönségesebbek a „törés" (rézpénzzel, „Einhauen"), O. 68 A kókányozás.