Page - 548 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

548 Közönségesen el van terjedve Alsó-Ausztriában az a másfelé is honos hit, hogy karácsony éjjel az állatok beszélni tudnak. Mindenhol el szokták ilyenkor regélni annak a parasztnak a történetét, a kinek a két ökre (vagy lova), melyeket az istállóban kihallgatott, megjósolta közeli halálát. A kará- csonyi mise alatt minden kút bort ád. A jelfejtés is nagy szerepet játszik a szent éjszakán. A kinek a feje első gyertyagyujtatkor nem vet árnyékot a falon, az esztendőre bizonyosan meghal. A ki az asztalnál ülők közül dióevéskor először fekete gerezdet talál, az hal meg először. A ki a háztetőn koporsót lát, nem sokára meghal maga, vagy valaki az atyafiak közül. Ha a szent éjjelen a kulcslyukon üres szobába néz az ember, ott látja ülni azokat a rokonokat, a kik esztendőre meghalnak. A gazdasági életet is sokképen kapcsolatba hozzák a karácsonyéjszaká- val. Aschbachban egy boronát, ekét és egy mércze árpát visznek a szobába, a hol imádkoznak. Másutt egy kötél szénát terítenek az udvarra, s mise után a jószágnak adják. Vacsorakor a családapa minden evőtől három legszebb dióbelet szed s ünnepnapján a jószágnak adja csemegeképen. Ez az abrak néhol csipkebogyóból áll, vagy oly kenyérből, mely csipkebogyóból kevert mindenféle gabonafajból van sütve. A pinczébe eltett káposztáról a szent éjszakán a legjobb mag rázódik le. Az almában megfordúlnak a magok, s ha ezeket földbe teszik, oly fák nőnek, melyeket nem kell nemesíteni. Ha mise alatt „dolgozik" a must a pinczében, jó musttermés várható; ha pezseg a bor a hordóban, vagy „megfordúl", jó bortermés lesz. A karácsonyi éjféli mise alatt meg lehet ismerni a boszorkányokat is, ha kilenczféle fából csinált zsámolyra ül az ember, vagy ha átlyuggatott forgácson, kövön vagy valamely koporsódeszka görcslyukán néz keresztül. A gonosz lelkek az imádságoskönyvet megfordítva tartják maguk előtt s háttal ülnek, vagy állnak az oltár felé. Mise után a családokban mindjárt húslevest, becsinált vagy sült húst esznek. Több helyen disznófej van szokásban; vendéglőkben leginkább kolbász járja. Ünnepnapján „gyümölcsös vakaró" a csemege. Ebből a háziak mindegyike egy egészet kap kalácscsal együtt; sok helyt vendéglőkben a törzsvendégek is kapnak. Az egyszerű paraszt gyümölcsös vakaró közön- séges kenyértésztából s felaprított aszaltgyümölcsből, névszerint körtéből áll; polgári házakban a finomabb tészta közé diót, mandulát, fügét, mazsolát, ezukros czitromhéjat s néhányféle nemes fűszert is elegyítnek. Pálinkával is szeretik fölereszteni a tésztát. Egyéb vidékeken gyümölcsös vakaró helyett