Page - 562 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

5 férfi vendégek mind sorban. Egy „vénöreg apónak" is kell tánczolnia, s ha már nem bírja tánezra a lábát, muzsikaszó mellett, szájában pipát tartva, körűijár egyet a menyasszony nyal. A lakodalom (lakzi) mindenütt elsőrangú vendégség. Minden vendég számára második tányért tesznek az asztalra, erre rakják halomra az úgy nevezett lakodalmi zsengét vagy maradékot, hogy az otthon maradiaknak is jusson valami. A lakodalmon széles jó kedv uralkodik s mindenféle, különösen az új párral űzött tréfák segítik azt fűszerezni. Pólyásgyerekeket (sokszor ikreket), vagy bölcsőt mit formázó süteménynyel kedveskednek neki. Nagy vidéken szokás lakodalmi golyócskákkal (ezukrozott koriándrommal) hajigálódzni, melyeket aztán másnap nagy serényen keresgél össze a helybeli fiatalság. Nevezetes az a némely tájékon dívó szokás, hogy a vőlegény esküvő után menyegzői ruháját fehér majkóval cseréli föl, kötényt köt s ügy hordja fel az ételeket, tehát szolgál a vendégeknek. Payerbach vidékén a lakozást néha ez a lármakiáltás zavarja meg: „Ellopták a menyasszonyt!" Ugyanis valamelyik vendég alattomban a szomszédba szöktette s már most a vőfély- nek néhány pajtásával föl kell kerekednie, hogy az clsikkadtat megkeresse. A tréfa nem egy „pint" borában áll neki. A lakoma vége felé van a „pénz- kérés", azaz a muzsikusok, a szakácsné és a kocsmáros (ez utóbbi, ha kocsmában tartják a lakodalmat) bemennek az étkezők közé, s a vendé- gektől beszedik a szokásos pénzajándékokat. Ez sok mindenféle tréfával, kötődéssel és nótázással jár. A kocsmáros egyszerűen üzleties módon veszi sorra a vendégeket s szedi be a terítékért kialkudott fizetést, a mi közönsé- ges lakodalmakon körülbelül négy forintra rúg. A kocsmáros helyett gyakran más valamely megbízottja jár körűi. Felette mulatságos módon megy végbe a szakácsné kéregetése. Elsőben is égett szagot éreznek a szobában s kérdik az okát. Ekkor valami megpörkölődött konyharongygyal a kérő vagy a vőfély nyit be az ajtón s pártfogójával együtt többnyire a szakácsné is; gyakran ez maga tartja egyik kezében a füstölgő rongyot, másikában egy merőkanalat „oltani". Nagyban sopánkodnak, hogy szegénynek megégett a konyhán a köténye vagy szoknyája, pénze meg nincs, hogy pótolja. Néha a kérő bolond- nagy sommát kér a vendégektől; de ezek „alkudoznak" s utoljára is ki-ki a szokásos összegecskét adja. Schneeberg környékén a szakácsné helyett egy füstölgő csepüvel beaggatott ember lép be. Eri aft-völgy ben a szakácsné helylyel-közzel már egy héttel a lakodalom előtt eljár a házakba kéregetni.