Page - 592 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

592 s minden irányban messzire ellátszik. Az építmény négy homlokzatú bolto- zatos kapu volt és két út kereszteződése fölött emelkedett; ennek meg- felelően négy pillérből állott, melyeket egymással dongaboltozat, az utak keresztezésének négyzete fölött pedig keresztboltozat kötött össze. Képünk a romot mai állapotában mutatja. Most csak két pillére emelkedik ki a földből és eredeti alakját csak téglából épült boltozatán, meg a boltozatlábakon lehet fölismerni; az építménynek faragott kövekből és öntött falból készült mag- várói azonban a burkolat elpusztúlt. Az öntött falnak egy nagy darabja a kapu mellett hever, a mely kapu hatalmas méreteinél fogva becses marad- ványa e földön a római cmlékszerű építésnek és a római nagyságnak. A régibb egyházi építés emlékei. Alsó-Ausztriában számos emléke van a régi egyházi építésnek, s azok közül több kiváló jelentőségű. A román építés méltóságos, komoly formáival, s a templomok bazilika- szerű elrendezésével Alsó-Ausztriában csak a Xl-dik század kezdete után lépett föl, de azután egészen a XlII-ik század közepéig dívott. E harmadfél száz év folyamán átesett sajátos fejlődésén és átalakulásán. A korai román ízlést nehézkes alaprajz, zömök formák és egyszerű díszítés jellemzik. Ez időből azonban kevés egyházi építményt ismerünk. Nem tekintve Petronell helység plébániatemplomát és a maiersdorfi egyszerű templomon látható csekély maradványokat, mint ide tartozót első sorban Wildungsmaucr falu egyhajójú plébániatemplomát említjük föl. A XlI-ik századbeli román építés, mely Alsó-Ausztriában ez időben virágzásra jutott, eltérve az addigi durva alakítástól, sokkal díszesebb és nagyszerű elrendezésű alkotásokat hozott létre. Mint ez időbe tartozókat először is két hatalmas építményt kell kiemelnünk, melyeket, noha még fönnállanak, nagyobb részben későbbi keletkezésű falak borítanak. Ezek a sz.-pölteni és a klosterneuburgi monostortemplomok. Az előbbi, mely most székesegyház, a XlI-ik század első felében épült, és 1150-ben szenteltetett föl; pilléres bazilika volt kereszthajó nélkül; középhajója magasabban feküdt, s homlokzatán két torony emelkedett; apsisa félkörű volt s két mellékapsissal birt, melyek közül a jobboldali eredeti alakjában maradt fönn. Az 1114. és 1136-ik év között épült klosterneuburgi monostortemplom a maga idejében bizonyára egyike volt a legjelentékenyebb egyházi építményeknek. Ezt az