Page - 604 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

604 ban nyilvánvaló. Ezeknél azonban sokkal fontosabb néhány kastély. Első közöttük Tinti báró kastélya, a Schalaburg, a Bécsi-erdő melléki felső járás- ban. Rendkívül kedvező körülmények lehettek azok, melyek között ez a * maga nemében páratlan épület keletkezett és fönmaradt. A kastély eredeti terve a Xl-ik századba vihető vissza; de főrésze egy szabálytalan hosszúkás négyszög oszlopos folyosóval, a XVI-ik századból való. Képünk a kastély keskenyebb oldalát mutatja. Az építménynek különös érdeket kölcsönöz az olasz és az éjszaki formaérzék sajátos vegyüléke, továbbá az anyagúi pazar módon használt terrakotta, mely Alsó-Ausztriában ritka. Bármennyire elüt ez épület az Alsó-Ausztriában ismert minden építési módtól, mégis jellemzi az időt és az országot, hogy itt is érvényesült az olasz hatás. Nem kevésbbé hatásos építmény a Manhartsberg vidéki fölső járásban Eggenburg városka közelében a Rosenburg nevű vár, mely 1590 körűi fejeztetett be; csakhogy ez nem oly jó állapotban van. Szomszédságában van a XVI-dik század közepén megkezdett Göllersdorf kastély. A környék uralkodó magaslatain épült várkastélyoknál szabályszerűb- bek a lapályos vidék úri lakai. Alaprajzuk rendszerint négyszögű, tornyok, bástyák és árkok tekintetében a legszükségesebbre szorítkoznak. Ilyen például Walpersdorf kastély Szent-Pölten mellett; 1577 körül épült; az udvarnak a bejárat felőli oldalán oszlopos folyosó van, a kiugró szárnyak párkányát gyámok díszítik gazdagon. Miként Bécsben, úgy az egész főherczegségben a fővárosnak fölszabadí- tásával 1683-ban kezdődik az építés új korszaka, s míg a korai renaissance-ot csak néhány példa képviseli, addig a barokk ízlés kedvező körülmények között hosszú ideig uralkodott és számos épületet alkotott az országban. Lépten-nyomon találkozunk ez ízléssel. A hol szántóföldek és szőlőhegyek, az erdők és rétek között egy-egy templomtorony emelkedik, a hol az út mentén egy emlék áll, a kis városokban a polgári házak vagy falusi úri lak kapuján avagy erkélyén finomabb formákat látunk, azok mind a barokk múvészet módjára vallanak; épen úgy a dombokat koronázó kastélyokon és zárdákon kevés kivétellel mindenütt a barokk ízléssel találkozunk. A kastélyok és a zárdák vonják különösen magukra figyelmünket, mert csakis ezeken ért el nagyobb fejlettséget az építés. A XVIII-ik század- ban épült falusi úri lakoknak kivétel nélkül közös vonásuk van; a főépület négyzetes vagy négyszögű udvart zár körűi; az udvarban az épület minden emeletén folyosó fut végig, földszinten a folyosó néha nyílt oszlopcsarnok.