Page - 660 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Volume 4

60 A zöldség-kertészet a lakosság nagy számához arányosan igen elterjedt s elborítja a dunai széles lapályokat Nussdorftól Fischamendig, a hol a víz közelsége lehetővé teszi, hogy a palántákat az előtt kerekes kutak, most többnyire lóerő által hajtott szivattyúk segítségével kellő mennyiségű öntö- zéssel, a könnyen mívelhető homoktalajt pedig a városból olcsón hozható trágyával lássák el. Ily viszonyok között virágzik a bécsi zöldségtermelés s csak ritkán terjed a Dunától tovább keményebb talajra. A bécsi zöldségpiacz, melyre nagy bőségben küldik a legfinomabb terményeket, igen értelmes kertészosztály munkálkodásáról tesz tanúságot. A legkiválóbb termék a gyönge húsú, rendkívül nagy zellergumó, a kitűnő retkek (bécsi retek), az ízletes fejes és kötöző saláta, a „bécsi44 üveg-kalerábé, a korai káposzta, fodros kelkáposzta, virág- és rózsakel, stb. De értik is a kertészek a talaj kihasználásának a módját úgy, hogy évenkint átlag három termést vesznek le ugyanarról a földről. Csak így érthetjük meg, hogyan győzik a nagy haszonbért (300—400 frtot egy hektár után). Különösen ki van fejlődve a melegágyak mívelése, melyek kora tavaszszal az első zsengéket szolgáltatják, aztán pedig dinnyével telnek meg, melyek ízükre könnyen kiállják a versenyt a melegebb éghajlatok termesztett dinnyéivel. A korai gyümölcs termelését nehezítő délszaki behozatal még fokozottabb mértékben érezteti hatását a zöldségnél. Már karácsony táján megjelenik a piaczon Nápolyból a friss fejes saláta és borsó; virágkellel pedig egész télen át, a spárga idejéig, el van látva a bécsi piacz. Végre a tisztán helyhez kötött érdekes különlegességek között föl kell említenünk azon fölötte sajátságos mívelési ágat, mely itt nem csekély gazdasági jelentőségre emelkedett: értjük a sajmeggynek vagy török- meggynek — Prunus Mahaleb — itt meghonosúlt termelését. Ebből készítik az annyira kedvelt pipaszárakat, s mivel a termést jobbára Bécsben dolgozzák föl, ezzel együtt egy vele összefüggő iparág is keletkezett. A törökmeggynek Alsó-Ausztriában űzött termelése Konstantinápolyból származhatott, hol nagy kiterjedésű ily ültetvények találhatók. Az úgy nevezett „badeni meggy- szárakat44, melyek ma már a hazájokban termett és készített törökmeggy- szárakat is fölülmúlják, a déli vaspálya mentén, úgy szintén Stockerauban, a Duna mellett fölfelé egész Kremsig található számos, többnyire alant fekvő kertekben nevelik. Igaz, hogy a meggyszártermesztés sok kiadást és nagy szorgalmat kiván; de tapasztalás szerint annyi kárpótlást ad ezért a gazdag jövedelem, hogy alig van valamely más oly mívelési ág, mely