Page - 10 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Volume 5/1

10 oldalát szegi be; végre délnyugati irányban tovább vonulván, Orsovánál ismét a Dunáig ér. A közép Duna Dévény és Pozsony között szép sziklakapun jut be Magyarországba ; Váczig délkeleti, Vukovárig déli, Zimonyig megint délkeleti irányt követ, azután mint határfolyó keletnek tartván, Moldovánál felséges völgyszorosba lép, a melyből Orsovánál jut ki, a hol egyszersmind az országtól végképen elbúcsúzik. Az éjszaki határvonal jobbára vízválasztó hegygerinczeken halad; a déli határt ellenben folyók jelölik, t. i. Orsovától Zimonyig a Duna, azután pedig a Száva és Una. A nyugati határvonal, Pozsonytól dél felé, nincsen oly élesen megjelölve, mint a Kárpátok külső övének mentében; de azt is többnyire hegygerinczek szabják ki, jóllehet ezeket néhány széles völgynyilás meg-megszakasztja. A felső Kulpánál a határ nyugatra kanyarodik a fiumei öböl éjszaki nyúlványáig, onnan délkeleti irányt követ a Quarnero keleti partjainak s a Velebit délkeleti szárnyának mentében, mely utóbbi Dalmátországtól választja el ; a Zermagna forrásvidékétől éjszaknyugat-éjszakra kanyarodik Szluinon túl ig, végre keletre fordulván, nemsokára az Unát éri el. Az ekképen körülhatárolt területnek alakja majdnem egészen sza- bályos, csak délnyugati függeléke zavarja meg a tenger mellékén körded idomát, a mennyiben az messzire kinyúlik éjszaknyugatról délkeletre. Mikor a most úgy nevezett török Horvátország a Verbász völgyéig még a magyar korona területéhez tartozott, akkor ama nyúlvány is, mely a likai, ottocsáni és szluini kerületeket foglalja magában, jobban ki volt kerekítve és szabályosabban csatlakozott az anyaországhoz. A magyar birodalom területe tehát egy tagban terjed el, egybefüggő folytonos földdarab, mely határozottan különváló földrajzi egyed. A közép Duna medenczéjéhez tartozik, sőt ennek legnagyobb részét foglalja magá- ban. Fő közlekedési útja a Duna, mely egy felől a nyugattal, más felől a kelettel kapcsolja össze. Mindenik jelentékeny folyója a Dunába szakad, csak éjszakon a Poprád s délnyugaton a tengermellék folyócskái nem egyesülnek a Dunával. Az éghajlati s a többi természeti viszonyok nagy változatosságot mutatnak ugyan, mégis ugyanazon közös jellegre vallanak. Tehát az ország mind vízszintes szabásánál, mind folyórendszereinél, mind éghajlati s egyéb természeti viszonyainál fogva egységes, zárt, a szomszéd tartományok közül jól kiváló terület. Mindazáltal határvonalai nem