Page - 32 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Volume 5/1

32 dorlással tolakodtak a határtartományokba. Ekkor a pannóniai születésű Claudius császár megverte a góthokat, Syrmiumban történt halála után pedig ismét egy honfitársa: Aurelianus kiáltatott ki császárnak a pannóniai sereg által. Ez a római nép tekintélyét helyreállította ugyan keleten és nyugaton, de engedve a szükségnek, kivonta Erdélyből a római sereget s átengedte a tartományt a betóduló góthoknak. Aurelianus halála s Tacitus rövid uralkodása után ismét pannóniai eredetű császár lépett a trónra, Probus, ki szülővárosának, Syrmiumnak közelében az első szőlőket ültette hazánkban s a belvizeket lecsapoltatta katonái által. E megalázónak tekintett munka felbőszítette a sereget, fellázadt s megölte Probust. Ez a császár telepített góthokat alsó Pannoniába, s ezentúl szokássá lett barbár zsoldo- sokkal egészíteni ki a praetorianusokat. Midőn a nagy Constantinus fiával, Constantiussal szemben Magnentius kiáltatta ki magát császárnak s az egész nyugat seregei hozzá szegődtek, míg a keletiek Constant iusnak maradtak hi vei. Mursa, a mostani Eszék mellett történt az összecsapás 351. évben Kr. sz. u. Itt vérzett el a római birodalom seregeinek java; a háborúban Constantius győzött, de a római véderő meg volt törve, s ezentúl csak nehezen tudott a német törzseknek ellentállani, melyekhez már szlávok is csatlakoztak. I. Valentinianus császár, ki szintén pannóniai eredetű volt, helyre- állította a közigazgatást és sikeresen küzdött meg a barbarokkal ; megverte a góthokat s békét kötött velük, de a sarmatákkal egyesült quadok ismét betörtek Pannoniába, s kevésbe mult, hogy egy császári herczegnő : Constantia, a nagy Constantinus unokája, hatalmukba nem esett. A császár ennek hirére Trierből Syrmiumba sietett, s innét fel Bregetióba (Ó-Szőny), honnét a quadok tartományába beütött, s megfenyítette őket. Midőn 375-ben még egyszer ellenök készült s ők követséggel akarták dühét ki- engesztelni, a fogadásnál ismét annyira tűzbe jött, hogy fenyegető beszéde alatt szélütés érte. A légiók Justina császárnéhoz, ki a szomszédságban időzött, azonnal küldöttséget indítottak, meghívták a táborba, hol csecsemő fiának, II. Valentinianusnak, kit a császárné ölében tartott, hűséget esküd- tek oly lelkesedéssel, mint tizennegyedfélszáz évvel később a magyarok Mária Teréziának.