Page - 88 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Volume 5/1

88 Az Árpád-királyok háromszáz eszten- deig tartott uralkodása alatt a magyar állam a Szent István király által átalakított alkotmány alapján nemcsak megszilárdult, nemcsak meg birta védeni önállóságát min- den kültámadás ellen, hanem ügy a keresz- tény műveltség és polgárosultság, mint az alkotmányosság terén is lépésről lépésre előrehaladt. A tudományos műveltség alap- ját a Szent Istvántól dúsgazdagon ellátott főpapság által a püspökségek és káptalanok székhelyén fölállított iskolák vetették meg; ezek egyikéből fejlődött a párisival vetekedő veszprémi egyetem, mely csak e korszak vége felé, Kún László korában, az oligarchák pártharczai közben földúlatva enyészett el (1276). Mint e korban általában egész Nyugot- Európában, 11 gy a vallás és műveltség tekintetében ahhoz csatlakozott Magyar- országban is, nemcsak a tudomány, hanem az állam hivatalos nyelve is a latin volt; ezen keltek királyaink oklevelei, törvényei, rendeletei, a törvényhatóságok s bíróságok végzései és Ítéletei. Kétségtelen azonban, hogy az országgyűléseken, a királyi tanács- ban, a törvényszékeken, a vármegyék gya- kori közgyűlésein, a tanácskozás már csak a latinban nem jártas világi elem túlnyomó száma miatt is csak magyar nyelven foly- hatott ; sőt hogy Kálmán korában a törvé- nyek is eredetileg magyarúl voltak fogal- mazva, kitetszik Albricusnak, ezen törvények összeszerkesztőjének, Szerafin esztergomi érsekhez intézett ajánlásából, melyben szer- kesztménye netaláni hiányait annak kéri Árpád-királyok korabeli fegyverek.