Page - 92 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Volume 5/1

92 megyékkel megadományozott Csák Máté, a Németujváriak, az Aba nemzet- ségbeli Omodé és fiai, László erdélyi vajda s más főurak gyakorolták. A három évig tartott elkeseredett küzdelemben a fiatal Venczel, Buda várában dobzódó, kicsapongó életet folytatva, nem mutatta magát arra termettnek, hogy a trónon, melytől őt a szent szék Ítélete megfosztottnak hirdette, fönn birja magát tartani. Pártja, a szent szék által megnyert főpapság befolyása következtében, annyira hanyatlott, hogy a fiatal árnyékkirály még székhelyén, Buda várában sem érezhette többé magát biztosságban, miután a budai polgárság is föllázadt és Károly pártjához csatlakozott. Venczel cseh király, veszélyben forgó fia megmentésére, 1304 nyarán hadsereggel jött Magyarországra, s minthogy fia ügyének rosszra fordultát leginkább a papságnak tulajdonította, János nyitrai püspök jószágait földúlta, Nyitrát kirabolta, Esztergom várát megvívta, a székesegyház kincseit zsák- mányúl ejtette, az érsekség kiváltságleveleit szétszaggatta, s azután Budára vonúlván, fiát a koronával együtt Csehországba haza vitte. A szent korona visszavívásáért Károly zászlaja alatt csakhamar 20.000 magyar és kún lovas tört Csehországra, melyet Albert római király s más német fejedelmek is haddal támadtak meg. A hadjárat ez évben nem vezetett döntő eredményre; a következő évben pedig, midőn már a cseh király átlal megnyert Ottó bajor herczeg vette át a cseh hadak vezérletét, csak a cseh király közbe jött halála gátolta meg a háború újult erővel való kitörését (1305 junius 21). Az ifjú Venczel ugyanis azonnal kibékült Alberttel, s a magyar koronát ahhoz való jogával együtt átadta a bajor Ottónak, IV. Béla unokájának. Ottó álruhában jutott át Ausztrián, és útközben a koronát, melyet magával vitt, Fischamend körúl elvesztette, de ismét megtalálta; Sopronban Venczel egykori hívei s azok közt a Németujváriak fogadták Ottót s Székes- Fehérvártt a pártjára állott két püspökkel megkoronáztatták (1305 decz. 6). A pártháború a két ellenkirály közt újra kitört s különösen túl a Dunán dühöngött, hol Rudolf osztrák herczeg is haddal volt kénytelen fellépni az Ausztriába és Stiriába be-becsapó Németujváriak ellen. A mint azonban Rudolf Magyarországból hadait kivonta, hogy az ifjú Venczel meggyilkoltatásával (1306 aug. 4) megürült cseh trónt elfoglalja, Károly ügye annyira hanyatlott, hogy Horvátországba kellett visszavonúlnia. De az ellenkirály, Ottó hatalma sem szilárdúlhatott meg; mert a királyi hatalmat bitorló főurak, Csák Máté, ki a Morva folyótól Komáromig,