Page - 135 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Volume 5/1

135 szedők lelkiismeretlen eljá- rása mellett annyira leol- vadt, hogy a kincstárba alig került be a remélt jövedelem századrésze. Ezt a rendek előre sejtve, ez egyszer magokat is meg- adóztatták, jószágaik jöve- delmének felét ajánlva föl a haza megmentésére; azon- ban maga a törvény szövege elárulja, hogy az ország- gyűlés maga is kétségbe volt esve az iránt, hogy ezt a törvényt végre lehessen hajtani. A rendek, hogy a kincstár jövedelmét gyara- pítsák, a kamaranyereséget s a harminczadokat is föl- emelték, sőt azt a visszás pénzügyi intézkedést is he- lyeselték, hogy a zsidóból kikeresztelkedett alkincs- tartó, Szerencsés Imre az értéktelen rossz pénz vere- tését tovább is folytassa (1521 nov.). II. Lajos, bár még élete tizenhatodik évét sem töltötte be, 1521 végén magát nagykorúnak nyilat- koztatta, a kormányt át- vette s jegyesével, Máriával menyegzőjét megtartotta (1521 január 13). De ez a változás nem orvosolta meg a megrögzött bajokat, nem enyhítette a kincstár szorúltságát, mely oly fokra hágott, hogy a király kénytelen volt több horvátországi végvárat II. Ulászló,