Page - 140 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Volume 5/1

140 szemben egyszerre életjelt ad. 1405-ben az országgyűlési törvényekhez már a megyei nemesség helyeslését is kikérik. Ily alakuláson alapszik az Anjouk alatt s nyer törvény útján Zsig- mond idejében végleges szervezést a honvédelem. A király, a nagy birtokú nemesek és az udvariból lassanként országossá váló főtisztviselők önálló, nagyobb haderőt : a bandériumot, — a kisebb vagyonú nemesség a megyé- ken belül, jobbágytelkük száma szerint, kisebb csapatokat: az ú. n. portalis katonaságot állítják ki, s nagy veszélyben minden nemes fegyvert ragad. Végűi a fokozódó vagyonosodás a XV. század elején közjogi álláshoz juttatja az iparos és kereskedő osztály testületeit: a városokat is. Szabá- lyoztatnak az állam részére pénzben és katonákban lerovandó tartozásaik s a kereskedés gyakorlásának főelvei. De idegen intézményeik által kiválva a nemzet testéből, a közügyekre semlegesek maradnak. Zsigmond utóda, Albert halálával a trón miatti zavarok ismét felzak- latják ugyan a társadalmat, de a fejlődést nem akadályozhatják meg. A vagyonosodás folyvást terjed lefelé a köznemesség körében. Mátyás alatt a királyi udvar, mely egész Európára kiárasztja fényét, az állam, meg- tízszereződött bevételeivel, melyekért a nemesség honvédelmi kötelezettsége csökken meg, s az állandó királyi zsoldos sereg, mind a megvagyonosodott társadalomból meríti erejét. Ide járúlnak a szaporodó találmányok, példáúl a puskapor, mely új erőt önt a hadászatba, valamint a classicus ó-kor szelleméből táplálkozó, vagyonos Olaszország hódító műveltsége és világi szelleme. E tényezők erejétől a XV. század közepén nálunk is erőre kap a világi elem. S vele a köznemesség, melynek növekvő befolyása aztán, már a század első felében harczot támaszt a főnemesség ellen. E harczban Mátyás trónra jutása, sőt egész uralkodása a köznemesség győzelmét jelenti. Mert alatta a köznemesség állandó törvényhozó hatalmat gyakorol; az igazság- szolgáltatás és közigazgatás is mindinkább a megyékre száll át. Ez új alakúiások hatása alatt azonban a XVI. század eleje óta lassanként az egyház is világi czélokat kezd követni, vagyon és élvezet után kapkod. Ezért hitelében és tekintélyében megfogyatkozva, a Jagellók korában nálunk sem képes többé magasztos hivatásának teljesen megfelelni, mire a hitében megingott társadalom erkölcsei is meglazúlnak, ereje ellankad. Az 1514. évi parasztlázadás, mely keresztes háború akart lenni, már az egyház és vallás tekintélyének, a társadalmi erők egyensúlyának megbomlását mutatja.