Page - 174 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Volume 5/1

174 a vallás dolgáról szólt és kimondá, hogy „az ország rendeinek a maguk és a fiscus jószágain, a magyar katonáknak a végekben, a mezővárosok- és faluknak szabadságában álljon azt a vallást, melyet önkényt választottak, akadálytalanul gyakorolni" ; a jezsuitákra nézve pedig elrendelték, hogy Magyarországon semmiféle ingatlan vagyonnal ne bírhassanak. A protestantismus tehát teljesen győzött; csak Horvát-Tótországban nem tudta lábát megvetni. Egymásután két protestáns nádor volt: IlUsházy István (1608—1609) és Thurzó György (1609—1616), Thurzó Ferencz protestánssá lett nyitrai püspöknek és a szigetvári Zrinyi Miklós leányának fia, kinek leány-ágából az országnak legkiválóbb családjai még ma is osztatlanul birják, mint Thurzó-örökséget, az árvái uradalmat. Mikor 1617 október 31-ikén Bittsén, Thurzó György fiánál, a nagyra törő Imrénél, a reformatio első évszázados fordulóját megülték, ott és az ország külön- böző részeiben a Perényiek, Rákóczyak, Révayak, Zrínyiek, Nádasdyak, Batthyányak, Forgáchok, Károlyiak, sok más főúri és nemes család, szabad királyi város és megye ünnepeltek. Ez volt azonban a protestantismusnak delelő pontja Magyarországon, mert már ekkor a katholikus visszahatás is megkezdette, sőt erősen folytatta működését és az esztergomi érseki széken már annak legerősebb bajnoka, Pázmány Péter ült. Panaszi Pázmány Péter Nagy-Váradon született (1570 október 4), Biharmegyében, mely, a mióta Szent Lászlót fölnevelte, annyi kiváló embert, oly sok erős magyart adott a hazának. Atyja református volt; de a fiút már 13 éves korában megnyerte a katholikus vallásnak Szánthó István jezsuita, az első magyar, ki Loyola Ignácz szerzetébe lépett. Azután Báthory István jezsuitái a kolozsvári kollégiumban megtették a többit és Pázmány 17 éves korában jezsuitává lett. Csak „egy fekete papköntösben" hagyta el Erdélyt és indúlt a világba, hogy új vallását teijeszsze. Mint magyar író, kinek nyelve még ma is minta ; mint magyar szónok, egyike a legnagyobbaknak : a magyar nyelvet, irodalmat, a szó hatalmát, a tudomány erejét, mindazon eszközöket, melyeknek köszönhette jó részt a reformatio sikereit, csatába vitte ellene. Törekvését, kivált a főúri körökben, meglepő siker követte. Az ő hatása alatt, az ő hatása folytán egymásután a kath. egyházba tértek épen azoknak a családoknak az ivadékai, melyeknek a reformatio legtöbbet köszönhetett. Forgách Zsigmond, 1618-ban nádor, kit testvére, a bibornok, hiában törekedett áttéríteni, Homonnai Drugeth György, 1618—1622. országbíró, Zrinyi György, a szigetvári hősnek unokája, horvát bán