Page - 182 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Volume 5/1

182 szepesvármegyei örökös főispánná lett, s Erdélyből a Kárpátok aljába ültette át nagynevű családját. Erdély fejedelmévé a felsőmagyarországi Rákóczy György lőn, Zsigmond fejedelem fia, Bethlen fegyvertársa, nem genial is, de eszes, rendszerető, conservativ hajlamú férfi, ki Erdélyben holmi puritán velleitásokkal szemben a református vallásnak megadta máig fennálló szerve- zetét; az unitarismus túlcsapongásait pedig a deési complanatióval (1637) a megállapított dogma keretébe szorította. Főtörekvése volt azonban családja vagyonát, birtokait növelni, számára az erdélyi fejedelemséget biztosítani. Olyan ember lévén, ki nem szerette a koczkáztatást, csak nagy nehezen tudta magát 14 év múlva, 1644 elején, mikor Svédország támogatásáról formaszerűleg biztosította, elszánni, hogy Bethlen Gábor példájára a 30 éves háború nagy drámájába szereplő gyanánt belépjen. Már ekkor II. Ferdinánd és Pázmány Péter, ki a magyar világi politi- kának is egyik döntő tényezője volt, nem éltek. A király 1637 febr. 25-én halt meg, az érsek, mint megtört, de mégsem pihenő aggastyán, egy hónap múlva (1637 márczius 19) követte. Nem egészen két évvel halála előtt (1635 május 12) Nagy-Szombatban jezsuita tanárokkal egyetemet alapított : «hogy előmozdítsa a katholikus vallás terjedését és emelje a magyar nemzet díszét, míveltségét", mely egyetem két — theologiai és bölcsészeti — karához a jogi kar csak 32 év múlva járúlhatott (1667 január 16), ugyancsak Pázmány Péter utódjainak, Lósy Imrének (1637— 1642) és az erős magyar Lippay Györgynek (1642—1667) áldozatkész- ségéből. Ebből az egyetemből fejlődött azután később, királyi adományokkal gyarapítva, a mai budapesti magyar királyi egyetem. Már Pázmány életében igen nagy hatást gyakorolt az ország ügyeire Esterházy Miklós, 1625-ben, 40 éves korában, nádor; Pázmány halála után pedig e férfiú lőn III. Ferdinándnak (1637—1657) legelső magyar tanácsosa. Pozsonymegyei régi köznemes család ivadéka, anyja után Illésházy nádor unokaöcscse, ifjúságában protestáns, azután buzgó, sőt szenvedélyes, térítő katholikus; Pázmánynyal sokban ellenkező politikát követett. Míg a primás, bár erős magyar, mindig jezsuita maradt, kinek figyelme kiterjedt az egész világra, s a ki a dolgokat a katholikus egyház általános érdekei szempontjából tekintvén, még a protestánsokkal is tudott, ha kellett, békét tartani : Esterházy Miklós tiszta fővel, de korlátoltabb látó- körrel és gyakran fellobbanó hevességgel mindig csak a magyar dolgokat tartá szeme előtt és czélja az volt, hogy Magyarországot a német és török