Page - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Volume 5/1

184 a vallás szabad gyakorlatát, a templomok, harangok, temetők használatát. Papok elűzését, templomok elfoglalását tilták; az elűzöttek visszahívását, az elfoglaltak visszaadását elrendelték. Ehhez képest a pozsonyi országgyűlés, mely 1646 aug. 24-én ült össze és 1647 junius 3-án a király 14 éves fiát, mint IV. Ferdinándot\ királylyá választotta s meg is koronáztatta, a linzi békekötést, a papság tiltakozása ellenére, a király határozott kívánatára, változatlanul törvénybe iktatta; kilenczven templom visszaadását elrendelte és pénzbírságot szabott azokra, kik ezentúl a vallási békét ily foglalásokkal háborgatni fognák. A protestantismus tehát ismét győzött, de jobbára csak papiroson. Mert a katholicismus Bethlen Gábor kora óta is terjedt, s azok is, kiknek hivataluknál fogva a vallási szabadságot oltalmazni, a törvényt végrehajtani kellett volna, jobbára a protestantismus ellenesei, ha nem is épen mindig üldözői voltak. Már az országgyűlés folyamában, mikor a protestánsok nagyon sok egyházat követeltek vissza, gr. Draskovich János nádor — az utolsó protestáns nádornak, Thurzó Szaniszlónak veje — kardjára ütött, s a katholikusok közt, kik a templomok visszaadása ellen tiltakoztak, volt egyik régi, oszlopos protestáns család egyetlen férfisarja, az ifjú, 22 éves gr. Nádasdy Ferencz is, kit még 1643-ban térített át Esterházy Miklós a katholikus vallásra. Köznemesség, városok, nép még nagyobb részt protestánsok voltak : de a főurak közt a XVII. század derekán már csak négy család volt, melynek még minden tagja a reformatióhoz ragaszkodott. Török háborúk; kuruczvilág. A zsitvatoroki béke, melyet időnként megújítottak, megtiltotta török- nek, magyarnak egymás földjére csapni, egymás várait ostromolni. De azért a dúlások egyre folytak. A törökök kisebb-nagyobb csapatokban csak úgy, mint előbb, egyre járták, rabolták, hódoltatták a magyar földet, s ha a magyarok visszatorlással éltek, vége-hossza nem volt panaszaiknak. Még nagyobb nyilt csaták sem hiányoztak, mint 1652 aug. 26-án Nagy- Vezekénynél, Barsmegyébcn, hol a rabló esztergomi és szomszédos török- séget a közel megyék nemessége és a végbeli katonaság gróf Forgách Ádám vezérlete alatt megtámadta és négy Esterházy : a nádor fia, László, pápai, s unokatestvérei : Ferencz, gyarmathi, Tamás lévai kapitány, Gáspár, arany- sarkantyús vitéz, mind 24—35 éves fiatal ember, buzdítva, hadai előtt