Page - 188 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Volume 5/1

188 végig viharzottak az országon, Gyula-Fehérvárt a fejedelmi lakkal, a Bethlen-tanodával, a fejedelmek sírboltjával együtt feldúlták, kirabolták, Bethlen Gábor könyvtárát halomra hányva felégették. II. Rákóczy György — mint hajdan Báthory Zsigmond — nem tudta mit csináljon. Le is mon- dott, meg is maradt fejedelemnek és I. Lipót király karjaiba vetette magát. I. Lipót, ki bátyjának, IV. Ferdinándnak kora halála után (1654 júl. 9) atyját, III. Ferdinándot a trónon követte (1657 ápril 8), nem nézhette nyugodtan, hogy Erdélyt a török szorosabb kötelékkel fűzze magához, mint eddig, vagy talán teljesen cl is foglalja. De háborút sem akart volna a törökkel, bár magyar tanácsosai arra tüzelték. A csekély támogatás, melyet II. Rákóczy Györgynek nyújtott, nem tudta azt megmenteni. A fencsi csatában, 1660 május 2 2-én, a török győzött. II. Rákóczy György halálosan kit a törökellenes párt az erdélyi fejedelmi székre emelt (1661 január 1). A török Apaffy Mihályt választatta meg ellenében (1661 szept. 14) és Kemény János 1662 január 23-án Segesvárnál csatát vesztve elesett. I. Lipótnak Montecuccoli Rajmond, ez újkori Fabius Cunctator vezérlete alatt álló serege nem igen segítette ; de e kevés segély is elég volt Köprili Ahmed nagyvezérnek, hogy háborút kezdjen a magyar király ellen. 1663 aug. 25-én a török sereg megvette Ersek-Ujvárt. Montecuccoli csekély hadával csak védelemre szorítkozott; de a Zrínyiek: Miklós és öcscse, a híres, erős, vitéz Péter, megmentették a magyar fegyverek becsü- letét. Miklós már régen kivánta s örömmel üdvözölte a háborút, melyet Erdély megmentésére, a magyar nemzet megmaradására szükségesnek tartott. Már 1660-ban, mikor a török Váradot ostromolta, el akarta foglalni Kanizsát, melyet váratlanúl egy tűzvész romba döntött, védtelenné tett; de letiltották, s ő kardját földhöz vágva, engedelmeskedett. A következő évben (1660) a Murán túl, közel a Mura és Dráva összefolyásához, török zsák- mányból egy kis erődöt épített, Uj-Zrin várát, mely kitörő kapu gyanánt szolgált neki az ellenséges földre s a törököket rendkívül felháborította, Zrínyi Miklós a költő névaláírása. megsebesült, és néhány nap múlva meghalt (június 7). A török pedig Nagy-Váradot, az erdélyi magyar részek főhelyét, 1660 augusztus 27-én vitéz védelem után capi- tulatióval megvette. Nem volt szerencsésebb Kemény János sem,