Page - 238 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Volume 5/1

238 rendet, a polgári tevékenység babérjául pedig a magyar jellegű Szent István-rendet alapítá (1764) emlékére az első nagy királynak, ki „ez országot erős kézzel és bölcseséggel megalkotta". Gondoskodása a nemzet legnépesebb osztályát, a parasztot, a jobbágyot sem felejté el. Miután az országgyűlésen nem sikerűit, királyi teljhatalommal rendezte viszonyait és behozta az urbáriumot először a mai Slavoniában (1756), majd Magyar- országon (1766—1769), végre a horvátországi megyékben. Megállapította, mi jár a jobbágynak és mit köteles ennek fejében szolgálni; mert úgy akarta, hogy az úri önkény agyon ne csigázhassa; és ha már kötelezettségeit teljesíti, legyen annyija, a mennyiből, a viszonyokhoz képest, maga és családja megélhessenek. Legfőbb gondját azonban a közművelődés terjesz- tése, a tanintézetek képezték. Akarta, hogy „a derék, értelmes magyar nemzet" e téren is, melyen mostoha körülményeinél fogva annyira elma- radt, megkapja a módot, hogy versenyezhessen a többi nemzetekkel ; „és nekem — írá — még sötét síromban is örömömre fog szolgálni a gondolat, hogy én adtam arra az első lendületet". Parancsára tanulmányi rendszer készült, mely felöleié az összes közoktatást, és figyelmét kiterjeszté az elemi iskoláktól az egyetemig. Ennek alapján öt akadémiát állított fel : Győrött, Nagy-Szombatban, mely később Pozsonyba került, Kassán, Nagy-Váradon és Zágrábban. Pázmány alapítványát pedig, a nagyszombati egyetemet 1 769-ben orvosi karral gyarapítván, mint a tanulmányi rendszer betetőzését, az ország középpontjára, Budára tette át (1777). Buda már akkor romjaiból lassanként kiemelkedett. A régi magyar királyok elpusztúlt palotája helyére új királyi palota épült. 1741-ben pendült meg ismét az eszme, hogy a magyar király Magyarországon lakjék, még pedig ott, hol a régi királyok laktak. Palota kellett tehát oda, a hol Mátyás király palotája állott. De pénz nem volt. A közkincstárt kimeríté az örökösödési háború. Pálffy János nádor tehát a nemzet áldozat- készségéhez fordúlt és rövid időn együtt volt főpapok, főurak, megyék és városok lelkes adakozásából a szükséges összeg. A gyűjtés élén gyoroki gróf Grassalkovich Antal állott, sokban mintegy typusa ama törekvő, már az újabb kor szellemében nem a csatatéren, hanem a béke szolgálatában kitűnő aristokratiának, mely Mária Terézia korában keletkezett vagy leg- alább akkor nőtt nagyra. Gyermek korában szegény, majdnem koldús, mint 25 éves ifjú már királyi ügy igazgató, egymásután királyi személynökké, báróvá, kamarai elnökké, gróffá s e mellett roppant uradalmak tulajdonosává