Page - 239 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (1), Volume 5/1

239 lón. Ezek közt volt Gödöllő is, hol Mária Terézia egyszer meglátogatta (1750 augusztus 10), a mikor (följegyezték) 70.000 lámpa világított a szép kastélyon. 1749 május 13-án ünnepélyes menet vonult a budavári karmelita templomból, a mai várszínházból, a várhegy déli részére, hol romok és némi újabb épületek foglalák el a helyet, a melyen régente a magyar királyok palotája állott. A váczi püspök, Althan Mihály Károly végzé az egyházi szertartást. Grassalkovich Antal tevé le az alapkövet és mostoha fia, Bajtay Antal piarista, később József trónörökösnek a magyar történetben tanítója, mondá az ünnepi szónoklatot. A palota Hillebrant mérnök vezetése alatt húsz év múlva készült cl (1769). De a viszonyok nem engedték meg, hogy a királynő e palotában lakjék Budán, melyről még sokan azt tartották, hogy a törökség torkában van. Angolkisasszony-apáczák és nőnevelő, majd finevelő intézet, a magyar Thereziánum, szállott bele; végre a királynő a tudománynak, az egyetemnek ajándékozta. Az ő határozott kívánsága szerint koronázásának 40-ik évnapján (1780 június 25) történt a beiktatás. Képviselőjéül ez ünnepélyes cselekményre gr. Esterházy Ferencz magyar kanczellárt, Thökölyi Imre nővérének unokáját, a cseklészi Esterházy-ág alapítóját, sok és fontos dologban jobb kezét, szemelte ki; mikor pedig Esterházy gyengélkedő egészsége miatt nem mehetett, gr. Pálffy Károly alkanczellárt, János nádor unokaöcscsét, később az első herczeg Pálffyt küldötte Budára. Báró Patachich Ádám kalocsai érsek, egyik szigetvári hősnek ős unokája, az egyetemi tanács elnöke, mondott az egyetem dísz- termében, a királyi várpalotában ékes szavakban hálát a királyné nagy kegyéért, és Brunszvik Antal, kanczelláriai referendárius, olvasta fel főbb pontjait az ünnepélyes okleveleknek, melyekben a királynő, visszapillantván egész pályájára, mind azokat az adományokat, melyeket az egyetem és a tanúimányi rendszerben tervezett tanintézetek fenntartására rendelt tanul- mányi alapra tett, összefoglalta. Az egyetemnek akkor gazdag javadalma többféle megszűnt egyházak javaiból került ki ; a tanúimányi alapot a pápa által 1773-ban eltörült jezsuita-rendnek három millió forintra becsült vagyona alkotá. A Mária Terézia korabeli fejlődésnek egy nagy hiánya van a mai kor szemében, és méltán. Sokkal kevésbbé volt az magyar, mint a mult száza- doknak, vagy mtg inkább az újabb kornak fejlődése. A magyar nyelv, mint a gyengébb magyar civilisatió nyelve, fejletlenebb volt a nyugoti népek