Page - 306 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország I (2), Volume 5/2

306 Vallás, őshit, babonák. A magyar nép lelki tulajdonairól szólva, elsó helyen kell említenünk a vallásos érzületet, mely a felvilágosodásra törekvő észleléssel és az ember- séges türelemmel párosul. Magyarországon hétféle vallásfelekezet él egymás mellett, néha több ugyanazon városban, faluban jó egyetértésben : római katholikus, keleti egyesült és orthodox, helvét és ágostai evangelikus, unitárius és mózeshitű, s mindenik felekezetnek van saját vagyona, a római katholikusnak nagy egyházi birtoka s azonkívül mindegyiknek önmegadóztatása. Ezek közül a Kálvin-hitvallású kizárólag magyar nép. A kálvinista vallás odáig terjedt Kelet népei közt, a meddig magyarúl beszélnek. Ezért hívják népnyelven „magyar vallás"-nak. Ezeknek a tornyát kereszt helyett aranyozott csillagos gömb, vagy rézkakas díszíti. Azonban mind valamennyi hitfelekezet magyar követői egy ágazatot közösen vallanak : „a magyarok Istenéről" szólót. Magukkal hozták-e ezt a magyarok Istenét még Ázsiából ? A hogy a magyar nép átlátta, hogy ha nemzet akar maradni, európaivá kell lennie, úgy a magyarok Istene is átlátta, hogy nemzetét csak úgy tart- hatja meg, ha a keresztények Jehovájává átidomúl. Mi volt a magyarok ősvallása ? arról kő, írás nem beszél. Törvényeink csak a kiirtásáról szólnak. Megtiltják a kövek, források mellett való áldozást, a véráldozatot, a hegedősöknek, a népénekeseknek haszontalan fecsegéseit, régi írást, zeneszerszámot, áldozat-üstöt összetöretnek, elégettetnek, még a nyomát is elpusztítják az ősi mythosnak. Csak a későbbi krónikák, a szájhagyomány, a nép emlékében meg- örökűlt rege, s a keresztény világnézetbe beletaláló babonák adnak némi vezérsugárt a képzeletnek, hogy a multak képét visszavarázsolja. Az „Isten" maga ős szó; Isten ostorának nevezik Attilát, Isten nyilának a villámot; azt mondják „édes Isten", „boldog Isten", „élő Isten", „örök Isten", „teremtő Isten"; a rendes köszöntésváltás: „adjon Isten", „fogadj Isten". Minő alakban imádták az Istent? Talán a négy „éltető elem" : Föld Víz, Levegő és Tűz képében ? Voltak-e bálványaik ? Annyi bizonyos, hogy a bálvány szó és származékai, valamint a bálvány szóval alkotott közmon- dások és szólások is pogánykori eszmék rejtegetői. Ilyenek : bálványkép